Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)

HARC A MAGYARORSZÁGI NÉMET MOZGALOM KÜLFÖLDRŐL TÁMOGATOTT NÁCI IRÁNYZATA ELLEN (1935-1936) Első rész TILKOVSZKY LÓRÁNT A hazai német mozgalom és a magyar közvélemény A versaillesi békeszerződés által 15 esztendőre a Nemzetek Szövetsége ellenőrzése alá helyezett Saar-vidék sorsáról, amelynek bányái eddig Franciaország számára termeltek az első világháborúban okozott károk jóvátétele címén, a meghatározott időszak leteltével a szerződés értelmében népszavazás döntött. Az 1935. január 13-án megtartott népszavazással kapcsolatban a Saar-vidéken kifejtett nagyszabású német propaganda Magyarországon aggodalmat keltett a tekintetben, hogy Németország részéről most már hamarosan „erősen rá fognak feküdni a magyarországi német kisebbség körében kifejtendő propagandára". A berlini magyar követ, Masirevich Szilárd megnyugtatására Bernhard Bülow államtitkár azt válaszolta a Külügyi Hivatalban, hogy ilyen híresztelések Ausztriára és a Memel-vidékre vonatkozóan is forgalomban vannak, azonban „minden alapot nélkülöznek".

1 Ellenérzéssel fogadták Magyarországon azt a hírt is, hogy a német nemzetiszocialista párt (NSDAP), amely eszméinek a szélesebb néptömegek közti terjesztése érdekében létrehozta a Nemzetiszocialista Kultúrközösséget (Nationalsozialistische Kulturgemeindc), ennek a nemzetiszocialista eszme- és ismeretterjesztésnek programjába felvett a külföldi németséggel foglalkozó témákat is. A Nemzetiszocialista Kultúrközösség megállapodást kötött a Népi Szövetség a Külföldi Németségért (Volksbund für das Deutschtum im Ausland = VDA) néven ismert szervezettel, s ez utóbbinak 1935. január 23-i - a Führer helyettese Rudolf Hess, és a nemzetiszocialista párt külföldi szervezetének (Auslandsorganisation = AO) vezetője, Wilhelm Bohle jelenlétében tartott - berlini gyűlésén

2 bejelentették, hogy a Nemzetiszocialista Kultúrszövetség tagjai a VDA előadásain való részvételükkel tesznek eleget a külföldi németséggel kapcsolatos ismeretek elsajátításának. A berlini magyar követ ezzel kapcsolatos tudakozódására a Külügyi Hivatalban azt válaszolták, hogy Hess nyilatkozata szerint a VDA helyzetén a Nemzetiszocialista Kultúrszövetséggel kötött megállapodása nem változtat: nem válik pártorgánummá;

3 Lorenz tanácsos pedig különösen hangsúlyozta, hogy „az az elv, mi szerint a külföldön élő és idegen állampolgársággal bíró németek elsősorban kormányuk iránt tartoznak teljes lojalitással, egyáltalában a VDA tevékenységének sarkalatos pontja".

4 A magyar kormány szüntelenül szorgalmazta nem hivatalos megbízottján, Papp Antal volt államtitkáron keresztül az ugyancsak nem hivatalos német megbízottnál, Hans Draegernél, a Német Szövetségek Munkabizottsága (Arbeits-