Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)

aus'schuss Deutscher Verbände) ügyvezető alelnökénél, a nemzetiszocialista párt külföldi kultúrpolitikai munkájával foglalkozó hivatal (Amt für kulturpolitische Auslandsarbeit der NSDAP) vezetőjénél, a békeszerződések revíziójáért folytatandó harc közös problémáinak kötetlen megbeszélésére 1925-ben Budapesten alakult - a magyar és a német fővárosban felváltva ülésező - Budapesti Munkaközösség (Budapester Arbeitsgemeinschaft) újjászervezését, és tárgyalásainak folytatását. Ez a körülmény lehetőséget adott a német félnek arra, hogy - a Führer helyettesének, Rudolf Hessnek, valamint Joachim Ribbentropnak, a nemzetiszocialista párt külpolitikai meghatalmazottjának (der Beauftragte für aussenpolitische Fragen) jóváhagyásával - kilátásba helyezve új összetételű delegációjának kiküldését a magyar részről kívánt Kari Haushofer vezetése alatt, figyelembe ajánlja a magyarországi német kisebbség helyzetét, amelyre megfelelő megoldást kellene s lehetne találni. A szóban forgó Munkaközösség ülésein a kötetlen jellegű eszmecserék során a kisebbségi kérdés is gyakorta volt napirenden.

5 A budapesti német követség tanácsosa, Karl Schnurre, a Külügyi Hivatalnak küldött 1935. február 12-i jelentésében sürgette Gömbös Gyula magyar miniszterelnök már kereken egy éve Hitler kancellárhoz intézett levelének pozitív értelemben való mielőbbi megválaszolását, hogy megkezdődhessenek az abban javasolt tárgyalások a kisebbségi kérdésről. Nyilván nem volt tudomása Hitler azon elhatározásáról, hogy - mint Konstantin Neurath külügyminiszter január 12-én feljegyzésben rögzítette - nem válaszol a levélre, hanem az abban foglaltakról személyesen ejt majd legközelebb szót Gömbös kilátásba helyezett berlini látogatásakor.

6 Schnurre sürgető érvelésében nagy szerepet játszott a magyarországi német mozgalmon belüli és a magyar kormánnyal szembeni ellentétek jelentős kiéleződése, amely számottevő zavart okozhat Németország ós Magyarország általános politikai viszonyában is. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület ügyvezető alelnökévé -se vonatkozásban az elhunyt Jakob Bleyer utódává - lett Franz Kussbach, mint szerinte előre látható volt, nem képes erőskezűen egységbe fogni a mozgalom széthúzó erőit. A radikális fiatalok - nemrég végzett főiskolások, gyakorlati propagandisták és szervezők - egyre inkább teret kívánnak nyerni a vezetésben a mozgalom régi, mérsékeltebb, „megalkuvásra hajlamos" erői rovására, s korlátozni kívánják Kussbach részükről helytelenített törekvéseit az egyensúly fenntartására, mind a legális egyesületben, mind a hazai németség illegális politikai mozgalmában, a Bleyer halála után egy ún. Hetestanács vezetése alá került Deutsche Arbeitsgemeinschaft-ban. Az összetétele miatt a radikálisok részéről kifogásolt Hetestanács (Siebenerrat) helyébe Hans Steinacher, mint a külföldi német népcsoportokkal való foglalkozást összehangoló németországi tanácsadó szerv, a Népinémet Tanács (Volksdeutscher Rat) ügyvezetője, egy öttagú új vezető szervet („Deutscher Rat") ajánlott. Ez nem valósult meg, viszont 1935. február 2-án egy titkos Hármastanács (Dreierrat) alakult, amelyben Kussbach mellett Franz Bäsch és Ägidius Faulstich foglalt helyet. A fiatal radikálisok e két vezető képviselője, hogy Kussbach döntési jogkörének korlátokat szabjon, február 11-én nyilatkozatot Íratott alá vele arról a megállapodásukról, hogy a jövőben a magyarországi németség érdekeivel kapcsolatban szükségessé váló minden belső döntést a Hármastanács tagjainak közösen, egyhangúan kell meghozniuk. Kötelezték továbbá Kussbachot arra, hogy a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület keretében gyakrabban hívja össze a helyi csoportok delegáltjaiból álló ún. küldöttgyűlést; ebben ugyanis a fiatal