Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. (Második közlemény)

a) A fenti kategóriák szerint szerkesztett térképvázlaton (8. ábra) meglepő anomáliák jelentek meg. A forgalmi terhelés gyakran nem volt arányban a főközlekedési utak rendüségével, ill. azok területgazdasági funkciójával. Megyénk egyetlen nagy forgalmi terhelésű szakasza éppen a harmadrendű 646. sz. főútvonalon, Nagyatád és Somogyszob vasútállomás között rajzolódott ki. Autóbuszközlekedés ekkor (és még sokáig) nem volt ezen az útvonalon, ezért feltételezhetően a nagyatádi konzervgyárba érkező nyersanyagszállítmányok terhelték meg az utat, de lehet, hogy vásár volt a forgalomszámlálás idején a járásszékhelyen. Mind a két, vagy általunk nem ismert más esetben esetleges, nem az általános forgalmi helyzetből fakadó tényezőről van szó. A területi kapcsolatok még ez időben is általában rövidtávúak, a kisvárosias jellegű járásszékhelyek és környékük közötti termékcsere, valamint a szolgáltatási kapcsolat volt a meghatározó. A fejletlen területi munkamegosztás következtében még erőtlen nagyobb távolságú területi kapcsolatok hordozója jobbára az alacsony színvonalú, gyenge minőségű makadám- és földutakon folyó közúti szállításnál jóval olcsóbb vasút volt. Erre az okra vezethető vissza, hogy még a közepes forgalmi terhelésű útjaink sem kötnek össze szomszédos megyeszékhelyeket, de még csak járási székhelyeinket sem Kaposvárral. A közepes forgalom hosszabban a Balaton menti 7. sz. elsőrendű főközlekedési út Siófok-Balatonboglár közötti szakaszát terhelte, feltételezhetően az idegenforgalom által, amely azonban semmiképpen nem írandó a Budapest és Balaton közötti gépkocsiáramlás számlájára, hiszen Siófoktól felfelé fokozatosan csökkent a terhelés. (Kis, majd Balatonvilágostól már az alacsony forgalmi terhelésre.) A másik közepes forgalmi terhelés a 65. sz. másodrendű főútvonalon alakult ki Kaposvártól Ny-ra és Inke előtt ért véget. Ez a szakasz ugyan részét képezi a nagymúltú és interregionális szerepkörű varasd-pécs-eszéki állami útnak, de forgalmának nagyobb részét a megyénk közepéről a kaposvári piacra irányuló mezőgazdasági terményszállítás képezte, hiszen mind Nagykanizsa, mind Pécs felé csak jelentéktelen forgalom bonyolódott országúton. Az előbbieken kívül a forgalmilag közepesen terhelt, egészen rövid útszakaszt a 652. sz. harmadrendű főútvonalon jelez a térkép Kéthely és Balatonújlak között. Ez utóbbi eset mindenképpen közlekedési anomáliának, egyedi esetnek értékelhető. Vagy egy nagyobb arányú terményfuvarozás történt a kéthelyi Hunyadi uradalomból a vasútra, vagy a kéthelyi téglagyárból szállíthattak cl nagyobb mennyiséget. Ez az eset az általános gazdasági-szállítási viszonyokkal nincs összhangban, hiszen az lett volna a logikus, ha a 652. sz. úton Marcaliból kisugározva mindkét irányban, továbbá a balatoni műúthoz csatlakozó szakaszon lett volna nagyobb a forgalom. A kis forgalmi terhelési kategóriába tartozó útszakaszok ugyan már gyakoribbak a közepes kategóriába tartozóknál, de a balatoni műút BalatonboglárBalatonberény közötti hosszabb szakaszától eltekintve általában csak a nagyobb településekből, mindenekelőtt a megyeszékhelyről kisugárzó utak rövid, a forgalmat az elsőrendű utakról összegyűjtő, a központi település felé terelő szakaszain jelentkeznek. Úthálózatunk zömének, mintegy háromnegyedének forgalmi terheltsége 500 t alatt maradt, tehát a legalacsonyabb (jelentéktelen forgalmi terheltségű) kategóriába tartozott. Ráadásul nemcsak harmadrendű utakat, de a másodrendű