Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Dümmerth Dezső: A Csokonai-probléma

Htja, csak arra volt jó, hogy az irodalmi vezér Széphalomról most már a nyilvánosság előtt, a Hazai Tudósítások c. időszaki lapban is rámutasson végre pontosan arra, mit nevez ő „debreceniségnek". Fazekasnak sok mérséklettel, csendes tónusú magánlevélben is felelt, türelmesen magyarázva, hogy ő nem haszontalan gyerkőc. így csak annál élesebb, és előnytelenebb megvilágításba került Fazekasnak itt rosszul alkalmazott hetykesége. Ebben az irodalmi perben nem Fazekas volt Ludas Matyi, és nem Kazinczy a megvesszőzni való Döbrögi földesúr.

3

'

1 Az a tájék, ahol a Dorottya megszületett, s ahol első sikereit aratta még kéziratban felolvasva, a Csokonai kezére legyintő, de ugyanakkor őt meg is tapsoló hölgyek között - Somogy -, most is hallatta szavát. Sárközy István 1807-ben ezt írta Kazinczynak: ,„Ha Debretzen restelli Árkádiát el vállolni, meg monta Horváth Ádám, hogy Somogy el vállolja. És mi állittunk neki oszlopot, ha csak festve és Írva is a' Csurgói oskolába, mely meg marad addig, mig az oskola. Meg érdemli szegény Csokonai halála emlékezete, hogy érette vetélkedjünk, ha Homerus születésén hét város vetélkedett."

35 Pedig sem Sárközynek, sem másnak Somogyba Kazinczy nem írt olyan türelmes levelet, mint Kis Imrének és barátainak Debrecenbe, melyben szépen próbálta magyarázgatni: ,,.. . hogy ha Arcadia szamarakra emlékezteti az embert, mi indíthatta az Olasz Poetai Társaságokat, hogy magokat Római Arcasoknak nevezzék? . . . Schiller hogyan jutott arra a gondolatra, hogy az egyik legszebb énekét így kezdje: Auch ich war in Arkadien geboren! - Nicolas Poussin egy igen kies paysage-t festett, s egy sarcophagust tett belé ezen szóval: Et in Arcadia ego! ... Ez ezt teszi: Művész valék, s boldogul éltem a' Művészi szép élet sphaerájában."

36 Mégis, e magyarázkodás után kapta még csak Fazekas durván sértegető levelét. A széphalmi mester először magánlevélben nyilatkozott. „Én részemről azt tartom Debreczeniségnek" - írta Szentgyörgyi Józsefnek - „midőn valaki mindent a maga szemével lát, s maga fülével hall, mint a sárgaság eszméletlen kórja, s . . . kárhoztatva azt, a ki másként ítél, s magának tetszésében vad röhögésekre fakadva azok ellen, a kiknek az másképpen látszik, holott az azoknak stúdiuma, nem az övé." S megjegyzi: „ . . . hallanod kellett volna Csokonait, midőn a Debreczeniség ellen Pipa-Czéh nevezet alatt kifakadt."

37 Nyilvánosság előtt a Hazai Tudósítások 1807-i évfolyamában, Végső szavam a debreceni perben cím alatt beszél a kérdésről. Itt a debreceniséget mint a kisvárosi lélek tulajdonságát jelöli meg, és így folytatja: „Gántsomnak egyedül azokat a mindentudó Urakat kellett vala illetni, a kiknek villámlövellő tribunálját a szegény Csokonai lelkének elkeseredésében Pipa-Czéhnek nevezte . . . Ha azt tehetném, s a Debreczen helyett a Pipa-Czéhhel éltem volna, a megrágalmazott Város Apologistája el fogna hallgatni, mert tudja, hogy a nevezet valóban Csokonaitól ered, s emlékezik, hogy sarcasmusait sok ízben kéntelen volt, ha sardoniai nevetéssel is bár, nevetni."

38 E kijelentésekből nemcsak azt tudjuk meg, hogy mi az a debrecenizmus, hanem azt is, hogy azzal maga Csokonai is ellentétben állott. Kazinczy tehát maga is elismeri, hogy az a vád, melyet ő egy korábbi magánlevélben hangoztatott, problematikus értékű.

39 Ha a költő nem is volt a Kazinczy felén állók közül, a