Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kanyar József: Népiskola Somogyban a XIX. század első felében (1806-1848)

olvasást és katekizmust, a másodikban számtant, a harmadikban írást, a negyedikben a keresztény tanokat, bibliai történeteket, majd újra együtt számtant, írást és olvasást, az ötödikben pedig már a diktálás után való írást tanulták és a templomi minisztrációt. A leányoknál az első tagozatban katekizmust és olvasást, a másodikban bibliai ismereteket, a harmadikban számtant, a negyedikben pedig számtant, olvasást és írást. Külön figyelemre méltó eredménnyel dolgozott a kusztodiátus területén a göllei népiskola a reformkor 20-as esztendejében. Az 1807-ben 120-130 gyerek befogadására újjáépített iskola Kovács Mihály tanítóval az élen, részletes statisztikát állított össze a gyerekekről, köztük nemcsak a tananyag részletezése és módszertani elemzése volt megtalálható, hanem azok a lajstromok is, amelyek a gyermekek szüleiről készültek, kiterjesztvén a figyelmet a tanulók iskola elvégzése utáni pályaválasztására is. A fiúknál rendszerint a polgár, a cseléd, a szolga, az inas fogalom volt a legtöbbször olvasható, a leányoknál pedig ez a bejegyzés: „anyja segítsége". 13

/

b A 11 népiskola mellett - a birtok területén - Hetényben még egy külön uradalmi iskola is tevékenykedett, amelynek a szervezése 1846-ban történt meg. Az első uradalmi tanító Mészáros László volt, akinek a rend 100 forint fizetést, 2 akó bort, 3 öl hasábfát, 4 pm tiszta búzát, 12 pm rozsot, fél pm lencsét, 25 font gyertyát és egy hízott sertést biztosított. Az iskolások száma 1849-ben 22 volt. E régi iskola épületében a 80-as évek végéig tanítottak, amikor is új tanítói lakás és iskola épült, amelybe Alsó- és Felsőhetényből és Csirke-pusztáról jártak a gyerekek. Az iskolalátogatások legrosszabb és legjobb eredményei az alábbi anyaegyházakban alakultak ki: A község neve A tankötelesek száma A ténylegesen iskolába járók száma: Barcs Berzence Zákány Szulok Rád Kaposvár Gamás Siófok A legrosszabb arányok 90 215 200 150 71 A legjobb arányok 125 87 150 12 (i3.3 3%) 40 (18,60%) 4 (5,63%) 108 (86,4%) 60—70 (74,71%) télen 150, nyáron senki. Szülőkön - olvashattuk másutt is - „a dohány művelés miatt nyáron nagyon kevesen járnak az iskolába'.

14 Kőröshegyen pedig - többször is olvashattuk az iskola naplójában - 1833. szeptember 30. és október 7-e között a szüret miatt nem volt tanítás, 1838. szeptember 30. és október 7-e között is mindössze csak 3 gyerek volt az iskolában Somogy „leghíresebb szőlőmíveléssel büszkélkedő" falujában (Bél Mátyás). A filiákban - télen - szinte mindenütt üresen álltak az iskolák.