Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kelemen Elemér: Adatok a népoktatás Somogy megyei történetéhez (1881-1918)

és iparoskörökben jelentékeny társadalmi és pénzügyi akciók szerveződtek; a polgári iskolai egyletek, sőt a fenntartás terheit is vállaló társulatok megalakulása és szívós tevékenysége fontos és pozitív tartalmú eseménye volt e polgáriasodó, városiasodó települések közéletének. 1910-ben a megye 8 polgári iskolájában 45 pedagógus dolgozott; 961 beiratkozott növendékből 899-en fejezték be a tanévet, és 108-an tettek magántanulóként eredményes vizsgát. 1914-ben már 11 polgári iskola működött Somogyban. Amíg 1900-ban az egyetlen kaposvári polgári iskola jelentette a megye közel 350000 lakosának ez irányú továbbtanulási lehetőségét (a dunántúli átlag 57490), addig 1910-ben 45 745 lakos jutott egy polgári iskolára, ami már csaknem eiéri a dunántúli átlagot (44 721), és a dunántúli megyék rangsorában a korábbi utolsóról a nyolcadik helyre hozza fel Somogyot. A polgári iskolák számbeli gyarapodása egyben némi kárpótlást jelentett a középfokú tanulás mostoha megyei lehetőségeiért. Somogyban ugyanis átlagosan több mint kétszer annyi lakos jutott 1910-ben a megye két középiskolájára (Kaposvár, Csurgó), mint a dunántúli átlag, és négyszer annyi, amennyi pl. Esztergom vagy Győr megyében. (A két gimnázium mellett 1911-ben nyílt meg Kaposvárott a felsőkereskedelmi iskola, majd 1918-ban a leánygimnázium.) A megye polgári iskoláiról szólva azonban azt sem lehet elhallgatni, hogy a nagy helyi erőfeszítések árán létrehozott intézmények valószínűtlenül rossz körülmények között működtek. „A nagyatádi egyesületi leányiskola mostani alakjában valósággal paródiája az ilyennemű intézeteknek ... 2 éven át az I—II. osztályt csak egyetlen tanítónő vezette. 7 év óta pedig a négy osztályt összevontan két tanítónő vezeti. - A csurgói, községi jellegű polgári leányiskola is igen kezdetleges állapotban van . . . Időről időre kölcsönzött taneszközöket használ" olvashatjuk egy 1913-as tanfelügyelői jelentésben. A tanfelügyelő véleménye szerint ,,Somogy megyében vannak a legszervezetlenebb, legprimitívebb polgári iskolák az országban. A 11 polgári iskola közül csak a szigetváriaknak van megfelelő épületük, s csak három van megfelelően felszerelve."

2' Az 1884. évi ipari törvény (1884: 17. tc.) nyomán megjelentek megyénkben az iparos inasiskolák is. Az 1880-as években Kaposvárott, Szigetváron, Nagyatádon és Marcaliban létesült a helyi népiskolák tantermeire és tanítóira alapozott tanonciskola; ezeket a századforduló után a barcsi, a csurgói, a nagybajomi, a lengyeltóti és a tabi iparos és a kaposvári kereskedelmi inasiskola követték. 1900-ban nyolc, 1910-ben tíz ilyen iskola működött a megyében. 1905-ben a nyolc intézményben a hitoktatókkal együtt 50 óraadó tanított - összesen 956 tanulót; az ebben az iskolatípusban érdekeltek száma tehát már meghaladta a polgári iskoláét. Általános jellemző volt azonban az oktatás alacsony színvonala, hiszen az elemi ismeretek pótlása, az elemi készségek gyakorlása dominált; a szakmai képzés a munkaadók feladata volt, akik ráadásul - a rendelkezések ellenérc - igen gyakran visszatartották inasaikat az iskolától. 3. A tanítóképzés A csurgói állami tanítóképezde jövője körüli viharok az új épület 1880-as átadásával lecsendesülni látszottak. A tágasnak tűnő épület azonban a tanítóképzés 1881-es reformja, a képzés időtartamának négy évre emelése következtében szinte kezdettől fogva szűknek bizonyult. Megoldatlan maradt az inter-