Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kelemen Elemér: Adatok a népoktatás Somogy megyei történetéhez (1881-1918)

A tankötelezettség és az iskolába járás rekonstruálható adatai alapján a viszonylag teljes adatsorból itt is háromévenként emelve ki a legfontosabb mutatókat - a változás főbb mozzanatait, tendenciáit keressük. 5. sz. táblázat Tankötelesek - iskolába járók ( 1881-1911) 6-12 évesek 6-15 évesek Év összes az iskolába járók összes az iskolába járók számuk száma aránya számuk száma aránya 1881. 32 444 28 344 89,2 44 352 38 201 86,4 1884. 38 112 34 065 89,4 51 631 45 347 87,8 1887. 41 774 35 835 86,5 54 857 46 741 85,2 1890. 37 256 36 197 98,1 54430 51 116 93,8 1893. 42 023 38 181 90,8 56789 52 901 93,1 1896. 41 572 37 184 89,4 57 266 52 606 91,8 1899. 39 3°7 35 210 89,5 57 248 49 626 86,6 1902. 39 334 37 497 95,3 55 051 52 586 95,9 1905. 43 524 41 455 95,2 60 394 56 042 92,7 1908. 43 524 41 881 96,2 62 473 59 459 9 5,1 191

1. 44 927 41 484 92,3 A statisztikai táblázat legmegbízhatatlanabb adata - furcsa módon - a tankötelesek száma, ugyanis mind a 6-12, mind a 6-15 éves tankötelesek esetén általában csak az iskolába beiratkozott tanulókat vették figyelembe, és az iskolába járókat ehhez a redukált bázisszámhoz viszonyítják. A századfordulótól viszont pontos adataink vannak a hatóságok által összeírt, de be nem iratkozott, s ténylegesen iskolába sem járó tanköteles korúakról. Ezt az évente 1300-1800 között váltakozó számú tankötelest, akiknek mintegy 30-40 százaléka 6-12 éves korú, figyelembe véve, az 1900-as években kb. 3-5 százalékkal, az előző évtizedekben 6-8 százalékkal alacsonyabb értékeket lehet elfogadni. Ennek alapján - a szélsőséges értékeket vélhető megbízhatatlanságuk miatt mellőzve - az 1880-as években 80-84, az 1890-es években 84-88, a következő évtizedben 88-92 százalékosra becsülhetjük az iskolába járó 6-12 évesek, s ennél mintegy 2-4 százalékkal alacsonyabbra a 6-15 éves korosztály tényleges iskolába járását. Az iskolába járás „ténylegességét", rendszerességét illetően ezekben az évtizedekben sem lehetnek illúzióink. Az évről évre több százezer félnapban kimutatott mulasztás lassan csökkenő tendenciát mutat ugyan, azonban még 1905 után is átlagosan több mint tíz félnapos mulasztás jutott egy tanulóra. A mezei szorgalom mozgalmas napjai változatlanul kiürítették az iskolákat, de súlyos következményekkel jártak a megszelidíthetetlen járványok is. Az összes mulasztásoknak - szintén némi javulást mutatva - átlag egynegyede-egyhatoda volt igazolatlan. Az igazolatlan mulasztásokért évente több ezer forint, ill. korona bírságot szabtak ki; s sajátos fejlődést mutat, hogy amíg pl. az 1880-as években a kiszabott büntetéseknek alig tíz százalékát, a századforduló után már közel egynegyedét be is hajtották a kötelcsségmulasztó szülőktől. A mind pontosabbá váló összeírások és az egyre szigorúbb hatósági intézkedések eredményeképpen kétségtelenül sokat javult a helyzet; a tankötele-