Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)

zárgondnokság alatt lévő sógora, Deseő Károly ismételten támadta Noszlopyt, most már örökösödési ügyben. Deseőről, Veszprém és Zala megyékben köztudo­mású volt, hogy hatalmas adósságokat csinált. Mulatozásai és kicsapongó élet­módja miatt, csak uzsora kölcsönöket kapott. Noszlopynak leánytestvérére és annak négy kislányára is gondolni kellett, nehogy sógora kezéhez nagyobb összeg kerüljön. 00 1848. február 24-én Noszlopy járása községeinek bíróival Nemesdédcn Stephaich főszolgabírónál jelent meg az 1847. évi adóval. Március 21-én pedig az adó, a közmunka, valamint a kivetett írótollak és a kiirtott verebek elszámo­lását - kerületének bíróival és jegyzőivel - Stephaich lakásán végezte. 61 A közelgő országos politikai változás, a polgári forradalom előtt 1848. március 14-én ült össze a megyei közgyűlés Kaposváron. A megyeház nagytermét zsúfolásig megtöltő megyei földbirtokosok, neme­sek és tisztviselők hátsó sorában ott szorongott Noszlopy Gáspár is. Az elnöklő Sárközy Albert első alispán megnyitó szavai után, Pest megye javaslatát tár­gyalták, amely a független kormány és az itáliai tartományok aggodalmas hely­zetére hívta fel a figyelmet. A megyei közgyűlés 1227. szám alatt az országgyű­lési követek jelentését tárgyalta. Utasította a követeket, kérjék az uralkodót, hogy „alkotmányos engedményeket" tegyen. A megyei közgyűlés felhívta a követek figyelmét az alkotmányos állami berendezkedés fontosságára, a központi és a megyei önkormányzat összhangjára. A polgári szabadságjogok biztosítása mellett, célként jelölte meg a megyei köz­gyűlés a tehetősebb nép felfegyverzését is. 62 Megjelölte a közgyűlés az úrbéri kár­mentesítés általa vélt felső határát is, ami a jobbágy által fizetett, illetve a tőle követelt szolgáltatással lehet egyenlő. Az örökváltságot pedig „minél előbb esz­közölni iparkodjanak" - a megyei követek az országgyűlésen. Utasították a követeket, hogy a birodalom adósságaihoz nem járulhatnak hozzá. A nemzetiségiek, így a horvát Várasd megyei követeléshez a megyegyű­lés megjegyzi, hogy a magyar nyelvet a magyar határokon túl ne terjesszék, kü­lönben a horvátok túlzó követeléseit nem támogatja Somogy megye. 63 A polgári forradalmat másnap a pesti nép, a baloldali fiatalok győzelem­re vitték. A megyében a fennmaradt források szerint elsőként Kacskovics Ágos­ton, az Eszterházy uradalom jogtanácsosa értesült a pesti eseményekről. A föl­desurak számára, szerinte „szomorú hír fütty a el a kaposi vidéket". A jövő hé­ten, hétfőn állandó gyűlést tartanak a megyeszékhelyen tudósítja főnökét, azért „nehogy valami véletlen történyen a köznép között is." 64 Március 17-én Somogy követei értesítették a megyét a pozsonyi országgyűlés eseményeiről, amit a 23-i közgyűlésen olvastak fel. A március 23-ára összehívott rendkívüli megyei közgyű­lésre az események hírére már előző napon megérkeztek Kaposvárra a közgyű­lési tagok. Feltehetően Noszlopy is együtt érkezett főnökével és szolgabírótársá­val Kaposvárra. Ezekről a napokról Xantus János az alábbiakban tudósította a Pesti Hírlap olvasóit: „. .. már 22-én nagy néptömeg hullámzott a város utcáin, minden középületen nemzeti zászlók lobogtak; a posta és sorsjáték hivatala is fekete sasát nemzeti lobogóval válta fel; estve a város fényesen ki volt világítva, a polgárőrség zene mellett járt fel s alá a város utcáin, nagy csoport vidám tö­megtől kísértetve, minden arcon öröm és megelégedés volt olvasható." 60 Másnap, a március 23-i megyegyűlésen értesültek a résztvevők a pesti forradalmi eseményekről, a miniszterelnöki körlevélről, melyben a közrend és a

Next

/
Thumbnails
Contents