Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Laczkó András: Sárközy István arcképe

E múzsa, mely most tiszteletedre jő, Battyáni! halljad bátran az ő szavát. Utáljuk a porban fanyalgó Kedvkeresők alacsonykodásait; S a szent igazság, emberiség, haza, Törvény s szabadság hív követőiről Zengvén, az országlók aranyból vert koronájukat olybá vesszük, Mint a mezők nimfáit ijesztgető Otromba faunok sáskoszorújokat. . . Itt is szükséges megállapítani, hogy a költői erő és gondolat tekintetében Sárközy meszsze elmaradt! 40. Napló 111-112. 41. Napló 113. 42. „Mindebből nemcsak a helvetiusi-d'Holbach-i filozófia iránti érdeklődés megélénkülése tűnik elő, hanem az is, hogy a kanti tanokkal együtt sajátos progresszív funkciót tölt be az értelmiség gondolkozásában. Megmutatja a vallási tételektől különváló erkölcsi gondolat önállósulásának útját..." Szauder József: i. m. 328. 43. Mózsa Ernő: i. m. 41-45. 44. Napló 17-19. 45. Napló 22. 46. Napló 26. 47. Napló 30. 48. Horváth Ádám indulásáról, irodalmi munkásságának kezdeteiről vázlatos áttekintést ad Écsy Ö. István. Lehetőleg teljes felsorolásra törekedett, értékelés, viszonyítás nélkül. L: Écsy Ö. István: Pálóczi Horváth Ádám Holmi-jának negyedik darabja. Csurgó, 1942. 9-15. 49. Napló 60. 50. A hosszú versezetet közli: Écsy Ö. István: i. m. 64-75. Nagybajomban készült 1802 januárjában. 51. Napló 149-150. Horváth még külön is írt egy emlékező verset: Écsy Ö. István: 79. A Hol-mi negyedik darabjában kéziratban fellelhető. 52. Écsy Ö. István: i. m. 9. 53. Mózsa Ernő: i. m. 43. 54. Mészöly Gedeon: Csokonainak szóló kiadatlan levél Sárközy Istvántól. Néprajz és Nyelvtudomány. Szeged, 1958. 22. Kiderül ebből is, hogy Sárközy mindig érdeklődött Vitéz Mihály iránt: „Mely szomorúan kellett nékem mind némely Praedikatoroktul azt hogy bizonyossan meg halt, mind Debretzeni Legátusoktól, hogy jó darab ideje el-távozott légyen az Ur onnét nem tudatik merre, és igy annál hihetőbb légyen, hallogatni, képzelheti maga az Ur a ki bizony ha olyanabbnak nem esmérhetett is, mint szeretett volna, leg alább érzékeny szivemről esmérhetett." 55. Az idézetek: Napló 68. és 98-99. 56. A szakirodalom már jó egy százada külső hatásokra (Boileau, Tassoni, Blumauer) gondolt. Ezekről bővebben: Julow Viktor: i. m. 178-179. Sárközy írása a belső hatások jelentőségét erősíti. 57. A vendégeskedésről részletesen: Solymosi László-Mikóczi Alajos: Nagybajom története. Nagybajom, 1979. 218-222. Uj adatokat nem hoznak, csupán összefoglalják az ismert tényeket. Néhol vitatható beállításba helyezik. 58. Mózsa Ernő: i. m. 42. 59. Napló 151. 60. Horváth írt somogyi éveiről is, de eléggé röviden, a tevékenységnek nem megfelelő nagyságrendben. L: Écsy Ö. István: i. m. 81-84.