Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Laczkó András: Sárközy István arcképe

19- Fazekas - írja Julow - „Félig kézműves, félig értelmiségi cíviscsalád gyermekeként született 1765 utolsó vagy 1766 első napjaiban; apja gyógykovács: patkoló és állatorvos egy személyben. A fiú a Kollégiumban tanul. Itt találkozik a felvilágosodás eszméivel és a nagyhírű Hatvani professzor tanítványaként a természettudományokkal. Mindkettővel egy életre eljegyzi magát. Neveltetését mégsem az az iskola fejezi be, hanem az élet egy különösen kemény iskolája." Julow Viktor: Árkádia körül. Bp. 1975. 208. 20. Napló 34-35. 21. Napló 35-37. 22. Mózsa Ernő: i. m. 41. 23. Napló 46. 24. Lonkay Antal: i. m. 30. 25. Napló 52. 26. „Ugyancsak Mária Terézia uralma alatt kezdenek terjeszkedni a felvilágosodás reformeszméi, melyek az irodalom nyelvi kérdésére szintén nagy befolyással voltak. A felvilágosodás világpolgári irányzat, s mégis nemcsak ellenzéke, hanem maga ez irányzat is végeredményben a nemzeti ébredést szolgálta." L. Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp. 1976. 174. 27. Napló 56-57. 28. A gondolatmenet eklatáns jelzése Dayka Gábor verse: A virtus becse Voltak szerencsés napjaim, hol szelid Öröm követte nyomdokimat, s hevült Lelkem tüzétől megragadva, Átölelem az egész világot; Ti boldog órák ! Hasztalan esdcklem Utánok. A bus vízözön évei Közt semmiségbe tért időknek Fejthetetlen zavarába dőltek ! Virtus ! csak a te nyomdokidon lehet Eljutni boldogságra ! te mennyei Vígságra hivtad tisztelődet, S nem keresett örömökre vontad. 29. ,,Az emberek egyetértenek a boldogság természetében. Mind elismerik, hogy hasonlatos az örömhöz, vagy legalábbis az örömnek köszönheti azt, ami benne a legízesebb és legédesebb." A francia Enciklopédia. Szemelvények. Összeáll.: Győry János. Bp. 1962. 140. 30. „A versihlető esemény ezeknél a költőknél nem vezet el valamely nagy eszme széleskörű és elmélyült kifejtéséhez, a felötlő gondolatok is megrekednek a közhelyszerű általánosságok szintjén." Mezei Márta: Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt. Bp. 1974. 129. 31. Napló 71-72. 32. Az irányzat poétikájáról lásd Bán Imre: Eszmék és stílusok. Bp. 1976. Különösen a Losontzi Istvánra vonatkozó fejezet. 33. Napló 68-80. 34. Uo. 35. Győry János: i. m. 141. 36. Blumauer hatásáról és jelentőségéről a magyar irodalomban Csokonai ürügyén megemlékezett Julow Viktor, kifejtvén, hogy műveiből kiérezhető minden tekintély semmibevétele, amit különösen a kollégiumi diákság fogadhatott szívesen. Lásd: Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. Bp. 1975. 38-39. 37. Napló 124. 38/a „Minden értelem és természetszerént való okoskodás azzal tartozik, hogy kövesse a hitet, ne előzze és rontsa. A hit és szeretet ebben a szent és felséges szentségbe első helyet foglal, és csudálatosképpen munkálkodik." Kempis: Krisztus követéséről. Fordította: Pázmány. Szerk.: Bellaagh Aladár. Bp. é. n. 274-275. 38. Napló 136.