Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Laczkó András: Sárközy István arcképe
talmaz Sárközy naplója. Leírja többek között, hogy A° 1785 0 Vált Farsangi mulatság Baracskán. A hat lapnyi terjedelmű versezet néhány motívuma számba veendő, mint a Dorottyához nyersanyagot szolgáltató írás. Ismert, hogy Csokonai eposzában az aggszüzek serege miként tervez és indít támadást a férfiak ellen. Sárközy szövegében ez az elem így szerepel : Egyszer a más háznál lévő Kis-asszonyok serege el-ún várni, s ugy üt reánk mint a sáskák fellege Azonban mindjárt hivatják Vulcanus unokájit hogy le rakván pörölyöket, kondítsák meg nótájit Ki húzkodnak a tüz mellől bennünk s ugy meg ugratnak Szivünk Lelkünk kebelünkbe szintén ugyan ugatnak. Látjuk, komikus, enyhén szatirizáló megközelítés jellemzi a téma feldolgozását Sárközynek Ez a bevezetés egyrészről a farsangi szórakozás fő tartalmának elősorolásához vezet, másfelől alkalom a hölgykoszorú rövid bemutatására. A farsang egyik legfontosabb része, a tánc, illendő helyre került a Dorottyában. A „Tancz"-ok bemutatása, a módi leírása gondos munkával történt. Itt megintcsak utalni szükséges a naplóra, ahol ugyan rövidebben, de csak előkerült: Azonnal tánczolni kezdénk, s játékkal mulattatánk azokat, kik értünk jöttek, s mi érettük hivattatánk. Mert jól lehet Szűcs Krisztina Kazay Lisikával kérkedhet a természetnek ilyen ajándékával Mindazáltal qvalitássát oly nagyra nem vihette egyik is mint Komáromból - a Szalay Lizette Kivált képpen mind a Steyert mind a Magyar Verbunkot amint ez járja, - párjáért, el-jár hadd országunkat. Mert cipellője hegyinek szapora villogását módos furcsa lépési közt merő Teste állását Bámulva nézte akárki ; bár volt Ura lábának Tárgya volt az egész népség mind szeme mind szájjának. 55 Persze 1785-ben sem a tánc volt a fő attrakció, hanem a párválasztás, a mátkaság, a házasodás. Bizonyára nem poétái invenció az, amit Sárközy a farsanghoz készített későbbi Toldalékjában elmondott. Nevezetesen, egyik „csintalan" pajtásuk belopózott a leányok hálószobájába, és kihallgatta beszédjüket, s csak természetes, hogy ifjú legények voltak szóban, „amint megérdemlették." A részekben levő hasonlóság, egyezés aligha lehet véletlen. Csokonai a bibliotékában olvashatta Sárközy verses feljegyzéseit, s beszélgettek róla, meg a farsangi szokásokról is. Ezért is őrizte oly híven Sárközy a Dorottya kéziratos példányát. Erről ugyancsak szó volt az idézett levélben: „A Farsangot rövid nap el-küldöm ha le íratom ..." Azt hangsúlyozni szükséges, hogy nyersanyagként, inspiráló adalékként érdekesek Csokonai eposza szempontjából Sárközy sorai, mint farsangi események hiteles leírásai. oíi A bajomi nemes segítette - Festetics egyik megbízottjaként - a csurgói gimnáziumban praeceptorsághoz Vité: Mihályt. Sárközy 1799. június 17-én a
