Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Laczkó András: Sárközy István arcképe

•J keszthelyi grófhoz küldött levelében számolt be arról, hogy meglátogatva az iskolát, örömmel tapasztalta, Csokonai „nem kevés épülettel" járt el kötelességében, tanítványait igen magához édesgette. Közöttük Sárközy fiát, Albertet is, akivel a tanár a szünetekben mindig elkocsizott Nagybajomba.

57 Kapcsolatuk egyre szorosabb, s nem szakadt meg Csokonai eltávozta után sem. Sőt, megjelenő könyveit - miként Horváth Ádáméit - Sárközy megszerezte bibliotékája számára. Megvolt a még Csokonai életében megjelent Amarillys (1803), a későbbiek közül az Anakreoni dalok, A Tavasz (1815), Béka-egérharc, Dorottya vagyis a Dámák Diadalma a Farsangon (1813), Diétái Magyar Musa. Alkalmatosságra írt versek (181 3), Lilla. Érzékeny dalok III könyvben. Ódák. Két könyvben (181 3).

58 A fentiek alapján mondhatni szükségszerű, hogy amikor Kazinczy sírkövet akart állíttatni a fiatalon elhunyt költőnek, Horváth Ádám és Sárközy egyaránt készítettek „feliratot". Horváthé megjelent, az utóbbiéról viszont eddig úgy tudta az irodalomtörténet, elkallódott. . . A napló megőrizte! Teljes terjedelmében idézem: CSÓKONAY Vitéz Mihály Ur Monumentuma Sárközy István Mausoleumába Sírjatok Poéták, Sírjatok! Ki száradt Hippocren forrása: S amaz Óceánról Írjatok Ujj Éneket, mert áradása Ma tőrtént először - nem Csoda Mert Nagy Lélek tére meg oda A Lelkek kőz Tengerébe CSOKONAY Vitéz Lelkébe Musák törjétek el - Lantotok Mert volt, de nints több Apollótok. Nem Poéta s igy hozzák közi nints még is sirattya Sárközy. Nem remekmű ez sem. Lírai erő tekintetében alatta marad még Horváth Csokonai Mihály Sírköve című kompozíciójának is (ez utóbbi hosszabb lévén, sokmindent, fontos adalékokat elmondhat életéről, művészetéről).

60 De Sárközy bár mint mondja, nem volt poéta - pontosan felmérte a veszteség nagyságát! Azon néhányak közé tartozott, kik tudták, mekkora értéke a magyar literatúrának Csokonai poézise. JEGYZETEK 1. Somogy megyei Levéltár. Nemesi iratok. 1836. szept. 12. 2. Sárközy István kéziratos verseskönyve (továbbiakban: Napló) vásárlás útján került a Rippl-Rónai Múzeumba. Együd Árpád igazgatóhelyettes szívesen bocsátotta rendelkezésemre, amit azúton is köszönök. Ugyanő ismertette a Somogyi Néplapban: „Nemrég sikerült megszereznem a nagy múltú Sárközy család úgynevezett ,kisasszondi' ága legteljesebb tagjának eddig ismeretlen - kéziratos, több száz oldalas - kötetét. Sárközy István (1759-1845) hosszú életpályája mind közéleti, mind irodalmi vonatkozásban kiemelkedő jelentőségű." Együd Árpád: Sárközy István verses könyve. Somogyi Néplap, 1979. okt. 21. 3. Mázsa Ernő: Adatok a somogyi udvarházak könyvkultúrájának kérdéséhez a XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben. A Sárközyek bibliotékája. A Kaposvári