Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Laczkó András: Sárközy István arcképe

ban így nem véletlenül sorolta Sárközy mindjárt ezután a Feleségem neve napjára című köszöntőt. Ezzel mintegy felelt is az előbbi kétségbeesésre. Még egy Kandóhoz küldött verset tartalmaz a kéziratos könyv, 1793. szeptember 23-ról, amikoris Sárközy a Pest megyei ügyvéd házasságáról értesült. Ennek soraiban másutt nem jelentkező vidám irónia látszik. A debreceni diákhagyományok hatása érződik itt, a vaskos, szókimondó rigmusoké (később könyvtára számára megvette a Collegü Debrecinensis Carmina című kiadványt). A hajdani diákközösség nem riadt vissza a legszaftosabb szabadszájúságtól sem, s ilyen modorban írni Sárközy számára - minthogy gondolkodását egyébként bizonyos emelkedettség jellemezte - eléggé „nagy" feladat lehetett. A kesergő versezetekkel szemben homlokegyenest más nézőpontú ez a levél: Meg unt már a kopasz sipka nélkül járni H Pucsmát huz, bár heves nem győz telet várni. m Hasznát vette Kandó neve elejének H De a sok Do miatt bágyott erejének m Csak Jósi nevével tudja hasznát venni H Úgyde Si rí vége nem tud bele menni. m Vagy patyolat reped vagy nyúlik hiba bőr H a bőr nem patyolat, a selyem szál nem szőr m Rajta Jósi! perseld mesd el a hol meg süle H vesd be! ha még meg van? a kemence meg füle m Meg van pedig tudom csak el fosd magad. H Úgyde majd a vakarcs a lapáthoz ragad. m Csakhogy azt a jó kan mind el igazitya H Ha szorul a körme majd bellyebb taszitya. m Belyebb: s kettő majd mondja együtt - jaj ! de jó volt H Úgyde biztatás közt szegény majd bel hólt m * * * Örömödre írta ezt egy pár barátod H firitsd fel az inged, izzad e a hatod? m Hadd lám? mert im hatul anagramma is van H Kandó Jose ff uram noha fos de jo kan m * * * Mi lett Kandónak? mig mi ezt koholjuk (Echo) juk H Mi? még mi a verset mérjük? s kostoljuk, (E) juk m Jóska már a lyukat jól ismeri (E) méri H Hijába, de fenékig ha nem méri? (E) éri m Alul a len cseppüt bár kuszálja (E) szája H De ha mégis /őska jol találja (E) álja

9 H Az obszcén szöveg nem egyedül Sárközy munkája. A sorok mellé írt betűk jelentése nem más, mint hogy ketten készítették, Horváth Ádámmal közösen, aki 1793 októberének elején épp nála vendégeskedett. Széljegyzet utal rá, hogy el is küldték a címzettnek ...