Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kanyar József: Népiskola Somogyban a XIX. század első felében (1806-1848)

dását. 3, Földrajzi- A Kis-tükör szerint Magyarország földrajzi leírását. 4. Történelemből a magyar nemzet történetét tanulták, majd az ország főtisztjeiről, az országgyűlésről és a kormányszékekről szóló ismereteket. 5. Mezei ismereteket. Jelentősnek mondható az idősebb tanulók részére ugyancsak a Kis-tükör alapján tanított mezei gazdasági ismeretek tára és a mezei rendőrségi „tudomány". 6. Katekizmust. Minden osztályban tanították Tóth Ferenc püspök katekizmusát, Hübner János Szent-históriáját, Szent Dávid zsoltárait, Jean Frederic Ostervald Kis históriáját, különféle iskolai imádságokat, dicséreteket és udvariassági regulákat. Az oktatás módszertanaként nyilván a hangos és gyors memorizáltatás módszerére kell akkor gondolnunk, amikor a vizsgabiztos lelkipásztor megjegyzés tárgyává tette 1845 tavaszán, hogy a tanulók „igen sebesen beszéltek", s helyette a „halkali beszélés ajánltatott". A rinyaújlaki református iskola növendékeinek a száma a tavaszi és az őszi vizsgákon a következőképpen alakult, arról azonban nem rendelkezvén adatokkal, hogy az „iskolaköteles" tanulóknak mi volt a száma? Iskolai év Tavaszi vizs fiú leány gázok össz. fiú Öszi vizsj leány »ázók össz. 1843 13 9 11 I 2 8 20 1844 16 1

1 27 16 13 29 1845 [6 13 29 10 9 19 1846 1 1 9 20 r I 11 23 1847 9 1

1 20 8 10 18 1848 8 10 18 9 8 17 Összesen: 73 63 I 36 66 60 126 Az őszi iskolai év tavaszi vizsgáin - általában április közepén - 136 tanuló jelent meg, a nyári iskolai év - november közepi - őszi vizsgáján pedig 126 tanuló, mindössze csak 9,26%-kal kevesebb. Noha a reformkor már rég felismerte a népiskola s a népnevelés jelentőségét, a hétköznapok gyakorlatában e nagy gondolatok azonban még eléggé távolmaradtak a megvalósulás lehetőségeitől. Szilágyi János inkei tanító levele is ezeket az állapotokat tükrözi a feudalizmus záró esztendejében. Ezért fordult 1847ben a marcali járás, már ekkor is jónevű, szolgabírójához: Noszlopy Gáspárhoz, hogy a népnevelés ügyében „bírói szó emelését" és „parancsolatba kiadását" kérje a gyermekek iskoláztatása ügyében, miután - mint írta - „nálunk sok gyermek játszik (még) a porban". A korszakot érzékletesen tükröző levelet teljes terjedelmében ideiktattuk: „Tekintetes Szolga Bíró Ür, Tapasztalt Jó Lelkű Uram! Alázatos tisztelettel és bizalommal kérem méltóztasson a népnevelés ügyében Bírói szót emelni és parancsolatba kiadni, hogy a gyermekeket a Szülők mennyire csak tehetik iskoláztassák: nálunk sok gyermek játszik a porban, - az iskolába pedig csak 30 van, lehetne pedig több, ezek is függést nem igen akarnak esmérni, megtetszik onnét, hogy csak mikor kedvekbe áll, akkor jönnek. Nékem becsületem ez által fogy, amit pedig nevelni akarok, de hatalmam nincsen, - nem nevelhetem át, sőt még a keveset is el kell vesztenem: az élet semmi pedig előttem becsület nélkül - különben kenyeret is taníttásból szerzek, - de ha nem járnak a