Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kanyar József: Népiskola Somogyban a XIX. század első felében (1806-1848)

a XVIII. század jobbágy-paraszti társadalmában, hanem még történelmünk későbbi századában is. * * * A megye népiskolázásának történetén keresztül - mint fentebb is mondottuk - valami kettősség vonult végig a XVIII. század óta. Jobbágy-parasztságunk gyermekei tömegében nem jártak ugyan az iskolába, népünk azonban nem volt tudatlannak mondható, legfeljebb az iskolai műveltség hiányosságai következtében volt elmarasztalható. Csupán csak nem látta értelmét az iskolába járásnak, nem látta hasznát a gyakorlati élettől távolálló iskolai műveltségnek. Kísértetiesen csendült össze Somogyi Zsigmond főszolgabíró 1773-as iskolaösszeírásának zárójelentése a 100 évvel későbbi „Somogy" 1870-es évfolyamának egyik számában írottakkal.'

3 A tanítók minden nap azt panaszolják - írta egykor a megye főszolgabírája -, hogy a parasztok télen inkább járatják gyermekeiket iskolába, mint a nagy dologidőben, amikor is 20-30 növendékből csak alig járt az iskolába 6-8, legfeljebb 10 gyermek. Még egy század múltán is arról írt a megye egyetlen hetilapja, hogy közel 5000 „vadgyerök" van a megyében, azaz 4608 iskolaköteles nem járt az iskolába.'

1

'

1 * * * Hazai népoktatásunk reformkori történetében - mint már fentebb is említettük - igen jelentős dátum volt az 1845-ös esztendő, amely az elemi tanodák új szabályzatával a népoktatásnak nemcsak az eddig megtett százados korszakát zárta le, hanem az „elemi tanoda" fogalmának a bevezetésével már - a jövőbe mutatóan - szinte előfutára lett az eötvösi népoktatási törvény utáni évtizedek 1899-1940 közötti iskolatípusának: az elemi iskolának. Az Apponyi György kancellár által tető alá hozott új népiskolai szabályzatot a kormány már 1844-ben meghirdette, életbe azonban csak az 1845-ös esztendőben léptette. Vajon jelentett-e kardinális változást az 1845-ös királyi rendelettel hozott elemi tanodái szabályzat a hazai népoktatás történetében? Vajon általa a hagyományos paraszti műveltség át tudott e strukturálódni hivatalos-iskolás műveltséggé? Vajon a szabályzat volt-e hatással a korszak felekezed népiskoláira? Volt. Ezt nemcsak a püspöki viziták vették észre, hanem jó hatását a népiskolák gyorsabb szaporítása tekintetében a megyében is tapasztalták/" A kései feudalizmus korszaka azonban csakhamar lezárult ahhoz - a nemzet sorsát alapjaiban érintő történelmi események következtében -, hogy hasznos intézkedései megvalósulhattak volna hazai népoktatásunk nagy hasznára. Szerencsés forrásadottság következtében át tudtuk nézni a rinyaújlaki református iskola tavaszi és őszi vizsga jegyzőkönyveit''

0 az 1843-1848-as esztendők között, amelyekből az iskolában tanított tantárgyakat is szemügyre tudtuk venni. A jegyzőkönyvekből azonban azt is megállapíthattuk, hogy az 1845-ös elemi tanodái szabályzat utáni közvetlen esztendőkben semmifajta változás nem következett még be az oktatás tartalmában a felekezeti iskolákban. Olyan közhasznú és közismereti tárgyakat már régtől fogva tanítottak a reformkor utolsó évtizedében is a felekezeti népiskolákban, amelyek a jobbágy-paraszti társadalom javát és hasznát szolgálták. Mit is tanítottak 1843 és 1848 között e dél-somogyi református népiskolában? I. Olvasást. „Némelyek olvasnak, némelyek az szavak összefoglalásában gyakoroltatnak." írást azonban nem tanították. 2. Számvetést. A számolás négy nemét is tanították és állandóan gyakorolták a római és az arab számok kimon-