Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Függelék
5. Mályusz Elemér- A népiség története In: A magyar történetírás új útjai (szerk.: Hóman Bálint) Bp. 1931; Bodor Antal: A falu megismerése Bp. 1933.; Uő. A falukutatás vezérfonala Bp. 1935; Eperjcssy Kálmán: A magyar falu településtörténete Bp. 1940; Kring (Komjáthy) Miklós: Helytörténelem. Célok és módszerek A Bessenyei Társaság kiadványai 4. sz. Nyíregyháza, 1941.; Hanzó Lajos: A helytörténeti kutatások időszerű kérdései In: Tanulmányok a neveléstudományok köréből Bp. 1963; Székely György: Az Országos Helytörténeti Bizottság feladatai Bp. 1967. Országos Népművelési Tanács kiadványai 13.; Szántó Imre: A helytörténeti kutatások elméleti és módszertani kérdései Egy. jegyzet. Bp. 1968. Tankönyvkiadó; Szabad György: A Magyar Történelmi Társulat Helytörténeti Szakosztályának célkitűzéseiről Történelem 11. Bp. 1971. (A TIT Központi kiadványa); Uő: A helytörténet és az országos történet viszonyáról Levéltári Szemle, 1973- i. sz. 6. Váczy Péter: A helytörténeti kutatás problémái Budapesti Szemle, 1931. 647-649. sz 53-82. oldalak. A tanulmány részletes elemzését 1.: Stier Miklós: im. 7. L.: Glatz Ferenc fentebb idézett tanulmányai. 8. Vö.: L. M. Munby: Az angol helytörténet és amatőr művelői Századok, 1966. 1207- 1217; Szántó Imre: A helytörténeti kutatások elméleti és módszertani kérdései Jegyzet Bp. 1968. Tankönyvkiadó, 18. old. 9. Mályusz Elemér: 1526. előtti okleveleinek forrásértéke Történelmi Szemle, 1967. 416- 429. old. 10. Vö.: L. M. Munby: Az angol helytörténet és amatőr művelői Századok, 1966. 1207- 1217. old. 11. H. P. R. Finberg kérdésfeltevése. Local History in the University. (Helytörténet az egyetemen). Leicester University Press. 1964. 7. Idézi: L. M. Munby, im. 12. Glatz Ferenc: Helytörténeti forráskiadásunk módszertani kérdéseiről (Forráskiadványok 1918-1919. történetéről) - Századok, 1971. 5. sz. 1100-1109; A vidéki forrásanyagnak a központi szervek által termekhez való kapcsolódása egyébként már alapos tárgyalást nyert korábban is. Az előbbi forrástani jelentőségére is figyelemmel módszeresen tárgyalja e kapcsolatrendszert Vörös Károly: A polgári kori magyar törvényhatósági igazgatás Bp., 1956. c. műve. Ugyancsak fontos forrástani kérdéseket vet fel Komjáthy Miklós: Néhány szó irattani feladatainkról c. cikke. Levéltári Szemle, 1963. Nélkülözhetetlen a helytörténeti kutató számára a Bónis György-Degré Alajos szerkesztésében megjelent Tanulmányok a helyi önkormányzat múltjából Bp. 1971. c. gyűjteményes kötet. * * * A felkért hozzászólók közül Magyar Kálmán, a Rippl-Rónai Múzeum régésze a Levél* tári Évkönyv 9. kötetében megjelent Komjáthy Miklós (A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban c.) közleményére és Borsa Iván (A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei) forrásközlésére hívta fel a figyelmet. A Somogy megyei nemzetségi központokat és a magyar állam legkorábbi birtok- és közigazgatási központjait kutató szakember „Borsa Iván regesztáinál - mondotta — pl. rögtön az elsőnél, az 1254-es évnél Somogy egyetlen korai, magyar eredetű nemzetségének egyik tagjára: a Bő (Bcuu) nemzetséghez tartozó Izsép fia: János ispánra találok ismeretlen adatot. Az 5. regesztánál az 1309-es (tehát korai) birtok, gazdaság és művelődéstörténeti adatokra akadhatunk: megismerjük a somogyvári Szent Egyed apátság Tapsony alatt húzódó birtokhatárát, az eddig alig ismert vagy nehezen azonosítható Terpech (Terpccs) nevű földjének határait, kúriáját (udvarházát), valamint Tapsony falunak a keleti részét (particulam ville in parte orientali), amelyen 8 kúria áll a hozzátartozó 8 mansióval (telekkel) együtt. A 8-ik regesztából kideríthetjük a bői (Bew-i) Szent Kereszt monostor (ma Bodrog-Alsóbü puszta) tikosi földhatárát..., a többitől (a 13., 30. reg.) a Se- gesden, a Szob határában és a Csurgón áthaladó nagy középkori hadiútról (országos útról) kapunk információt, hogy a Baláta-tó (Balatafeu stagnum) említéséről ne is szóljak . . . S a nemrégen helyreállított, ritka falusi templomunk, a szenyéri Szent Péter Egyház művelődéstörténetéhez is egyedülálló adatot kapunk 1345-ből (23. regeszta). Megismerjük a Magyarországon egyedi rendszert képviselő segesdi királynéi ispánság (megyeközpont) 1365-ben szereplő tisztségviselőit: a segesdi ispánt, a segesdi plébánost, királyi káplánt stb . . . Adatokat kapunk az 1368-ban és 1380-ban a Somogyvár falu (villa) mellett a nádor vezetésével tartott megye- gyűlésről ... és általában gazdag birtoktörténeti, illetőleg a gazdasági életre vonatkozó források birtokába kerülhetünk. Komjáthy Miklós dolgozatából több eddig alig ismert középkori község (Ság, Magyari) azonosításához kaphatunk somogyi adatokat. A főképpen XV. századvégi időszakra vonatkozó okleveles közlésekben, Somogy reneszánsz kultúráját jelentős mértékben befolyásoló Báthori 472
