Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról

126. Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején, Bp. 1891. I. 305. (Továbbiakban: Ortvay i. m. 1891.)

127. A veszprémvölgyi apácák somogyvári kapcsolatát mutatja, hogy a pécsváradi apát a veszprémvölgyi apácáktól bérelt sarlósi (Baranya megye) birtok jövedelmének kétharmad részét - természetben és pénzben - az apácák számára éppen Somogyvárra szállítja. (Pauler Gyula: A Magyar nemzet története Bp. 1893. I. 437-438.) (Továbbiakban: Pauler i. m. 1893.)

128. Okányi Pál: Somogy megyének közigazgatása a török uralom alatt és után a megye visszaállításáig. A kaposvári m. kis. áll. főgilm. értesítője az 1891-92. isk. évről. Kaposvár. (Továbbiakban: Okányi i. m. 1892.) 8., Literáti 1534-ben (i. m. 25. I.) Korthó alakban említi. Birtokosa: Épp. Vespr. Porta 9., Pauper 4.

129. Csánki i. m. MW. 431., Uő. II. 1894., 622.

130. Békefi i. m. 1907. 6.

131. Magyar i. m. 1971. 7., ill. 32. p. 53. j.

132. Györffy i. m. 1977. 234., Müller i. m. 1975. 50.

13}. 1970-től több ízben is terepbejárást végeztünk a területen Ld. RRM. Rég. Ad.

134. Horváth i. m. 1975. 240.

135. MREV II. 70.

136. Uo. II. 83.

137. „Parochialis ecclesia, Sancti Georgii in Somogyvar” MREV II. 336-337. A XII-XIV. sz.-ban 150 márkát bevalló apátság (Sörös i. m. 150.), 1527-ben már csak 90-et, míg 40 év múlva csak 30 márkát jövedelmez évente (Békefi i. m. 1907. 197. és PRT XII/2 158-159.)

138. Molnár i. m. 1975. 226-227. Gergely plébános már 1466-ban végrendelkezett, de még 1471-ben is szerepel. (Olnaskwth (Ólnaskut), mint Nemoros-allya, Somogyvár területéhez tartozó rész.)

139. OL. Dl. 14915., valamint Békefi i. m. 1907. no.

140. „Gregorius Beati Georgii martyris de Somogwar”. Veszpr. Kápt. házi levt. 1471. Épp. Litterae mancae 49, a sine dato et anno című doboz.

141. Bónis i. m. Kézirat. Fassio testamentalis in capitulo (Pécsi káptalan előtt).

142. Horváth i. m. 1975. 235.

143. Horváth i. m. 1975. 240. Somogyvár XVIII. szd.-i határa a következő: Ny-ról P. Kovácsi, É-ról Öreglak és Kis-Berény, K-ről Vitya puszta és Vámos, míg D-ről Vámos és Pamuk (Bél i. m. Simighium Oppidum 2/13—2/15.

144. Magyar i. m. 1971. 3-40., 1224-ből a veszprémvölgyi (akkor már nem görög) apácák somogyvári kapcsolatáról is tudunk: Ld. 127. jegyzet. Lehetséges, hogy az apácáknak birtoka vagy raktára (?) lehetett Somogyváron. S ez a kapcsolat esetleg még régebbi (görög-bizánci) kolostor révén alakult ki (?).

145. A somogyvári monostorhoz is tartozott egy Szentgyörgy elnevezésű helység 1091-ben. Legkésőbb a XI. század közepén már létezhetett. S a XI. századi helység később (talán a XIII-XIV. században) mint monostori birtok beolvadhatott Somogyvárba.

146. Györffy i. m. 1952. 358.

147. A vár vámjának egyharmad része ugyanis a várispánt illeti, s a kétharmaddal rendelkezik a király. I. Endre 1055-ben a második harmadot adományozta a tihanyi apátságnak ... A harmadik harmad pedig a XII. században a szávaszentdemeteri görög monostoré volt.

148. Györffy i. m. 1952. 358.

149. Uő. i. m. 1977. 47., valamint Magyar i. m. 1971. 13.

150. PRT. II. 536. (Sörös Pongrác: A pannonhalmi főapátság története. II. Bp. 1903.) Szabolcs várispánsági központ közelében szerepelt várföldként egy Magna villa (Nagy- falu-Tisza). (ÁUO. VII. 187-188.).

151. Mályusz Elemér: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. (Szerk. Székely György. Bp. 1953. 142.) (Továbbiakban: Mályusz i. rn. 1953.).

152. Mályusz i. m. 134., ugyanitt a század fordulójáról egy mészárost ismerünk. (134. p. 46. ).)•

153. Sörös i. m. PRT. XII/2. 154., valamint II. 383. Tulajdonképpen a földbér fizetési kötelezettséget jelentette, s ezzel a termék- és munkaszolgáltatások fokozatosan pénzszolgáltatásra változtak át (Maksay i. m. 1972. 9. és 11. p. 32. j.).

154. A gyugyi és a vasadi utak közt lévő darabot. (Sörös i. m. XII/2. 155-156.).

46