Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról

falu io-rí. századi kőépületet. (Rég. Fűz. 11-14. I97I- 96.) A többi példától itt el kell tekintenünk. Novákj szerint „mivel a várak belső területein nálunk még alig történt néhány kisebb ásatás, a telepjelenségekről, a belső területek beosztásáról ma még semmit sem tudunk” (i. m. 1974. 80.).

78. Györffy i. m. 1977. 229., 231., 324.

79. Békefi i. m. 1907. 273.

80. Györffy szerint (A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. MTA II. oszt. Közi. 1952. 3-4.) Továbbiakban: Györffy i. m. 1952/358. a 12. században a szávaszentdemeteri görög monostor birtokösszeírásásánál is említik áttételesen apud Sumigum (apud castrum) 1257-ben „tertiam partem tributi castri Symigien- sis...” (PRT. II. 298.)

81. Müller i. m. 1975. 38. Szerinte (A településkutatás módszerei, Veszprém, 1974. 12.) a fonyódi járásban a középkori utak nyomvonalában haladtak a 18. századi utak. Somogy főbb útvonalát a 18. századi térkép alapján Solymosy László rekonstruálta. (A hódoltság néhány somogyi település történetében. Levéltári Évkönyv 8. 1977. 46. 4. ábra.) (Bár a térképen nem szerepel Somogyvár(!). Szakály F. térképének (A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. Levéltári Évkönyv 4. 1973. 55-112.) Továbbiakban: Szakály (1973.) felhasználásával jól kiegészíthető.

82. Csánki í. m. MVV. 397.

83. U. 0. 399.

84. Csánki i. m. MVV. i;o., 1344-ben „castrum Simigiense” (Csánki II. 1894. 574.)

85. A vár alatti apátsági maiamról, illetőleg egy kaszálóról is tudunk. (Sörös PRT. i. m. 155-156.)

86. Békefi i. m. 1907. 274., Tóth Endre Pannónia római útvonalának kutatásáról. SMK. 2. 1975. 277-278.) szerint az antiqua jelző (utakkal és árkokkal kapcsolatban) jóval gyakrabban fordul elő a Dunántúlon, mint az ország egyéb részeiben. Ez a tény arra figyelmeztet bennünket, hogy esetenként a via antiqua említések alatt a Dunántúlon római útvonalakat érthetünk. A murus antiquus, viszont szintén jelenthet római falakat is. (Somogyváron is római villák falmaradványairól tudunk! (Bár jelen esetben valószínűtlen, hogy római eredetű várfalak lettek volna . . .) A habarcsos kőfal várépítkezéseknél, a frank birodalom belső területein kezdődik a 8-9, században. A 11. század közepéről Prága, illetőleg az ausztriai Wieselburg jelenti az első habarcsos kővárfalat. Magyarországon eddig Gyöngyöspatán, a gerendavázas sánc külső frontján szárazkőfal, Moson-ban, a többszörös kazettás szerkezetű gerendavázas sáncos habarcsos kővárfal is található, míg Esztergomban, a vár déli végénél Szent István korába valószínűsíthető habarcsos kővárfal került elő. (Nováki i. m. 1974. 70.) Véleményünk szerint Somogyváron is lehet a sánc külső frontján ilyen, akár habarcsos kővárfal.

87. Csánki i. m. MVV. 150.

88. Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. I. Bp. 1896. XCVI. 83. (Továbbiakban: MREV), Borsa Iván: A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei. Levéltári Évkönyv 9. 1978. (Szerk. Kanyar József) (Továbbiakban: Borsa i. m. 1978.) 46. reg. 76. p. és 55. reg. 80. p., valamint 1397-ben is „prope villam Somogyvar celebrata.”

89. Veszprémi Kápt. házi levéltár. 1471. Épp.: Litterae mancae 49, a sine dato et anno dobozban.

90. Müller i. m. 1975. 52. Székesfehérváron ismerjük a Johanniták tulajdonát képező battyáni bid 12. századi vámoló kőépületét is. (Kralovánszky Alán: A székesfehérvári középkori régészeti kutatások 25 évének eredményeiről. Rég. Fűz. 11-14. 1971. 97.) (Továbbiakban: Kralovánszky i. m. 1971.)

91. Csánki i. m. II. 1894. 612.

92. Molnár i. m. 1975. 226-227.

95. Véleményünk szerint a Lengyeltótihoz tartozó ún. Tatár várat (földvárat) említethették. Somogyvár-Váralja részétől DNy-ra kb. 2 km-re (Pamuk határában) ugyancsak egy földvár nyomai fedezhetők fel. Macs, 1230 előtt plébánia egyházzal. Péter macsi pap 1333—1334 között 30, 1335-ben 40 kis dénárt fizet pápai tized fejében. (Békefi i. m. 1907. 104.) 1351-ben és 1429-iben: Maach, 1438: Mach, 1454: Maach, 1460: Maach, 1465-1467: Maach (1466-ban Maacz is), 1488-ban Mach, 1492: Macho, az 1536. évi adólajstrom szerint Maachy nevű másik(?) falu Somogyvár táján szerepelt. (Csánki i. m. II. 1894. 626.) Fontos szerintünk az 1466-ban szereplő Maach birtok határában, a Hydaswyze folyónál levő Desstifewidawar nevű malomhely ... ez azonos lehet az 1460-ban szereplő [ungyancsak Maach birtok határában levő (Féwldwarmolna) Föld45