Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról

vánmolna (malma) nevű] malomrésszel. (Molnár i. m. 1975. 227.) Szerintünk a ma Lengyeltóti déli határában levő Mohács táján (Pesty i. m. 1864. XXXVI. k. p. 7-8.) feküdhetett a „Villa Mach”.

94. PRT. X. 397. '

95. Somogy vármegye (Szerk. Csánki Dezső) MVV. Bp. é. n. 9 kötetben Reiszig Ede: Somogy vármegye községei 30-179. (Továbbiakban: Reiszig i. m. MVV.) 150.

96. Györffy i. m. 1952. 358., illetőleg PRT. X. 397., 526.

97. A ma is meglévő tófenéken az alacsonyabb vízállásnál megfigyelhető falmaradványók; a légifelvételen látható falmaradványok nyomait Virág Dénes térképelemzése szerint. (Szóbeli közlés 1970.) Összefüggő falakat (pilléreket?) is sejtetnek, ami a Váralja részt vagy az öreglakot Somogyvárral összekötő Hidas maradványai is lehetnek.

98. Somogy [Vámos), Somogyvártól délkeletre, eredetileg az Öreg-Vámos területén állt; itt említi Pesty Frigyes: Magyarország helynevei. Somogy vármegye 1864. (Kézirat fotómásolata.) Somogy megyei Levéltár XXXVI. k. p. 360.) (Továbbiakban: Pesty i. m. 1864.), hogy csontokat, vasdarabokat találtak. 1575-ből van adat rá (Reiszig i. m. MVV. 149.) Vámostól Ny-ra, a Dunajka fennsíkon 13. századi torony és templomrom található. Már Pesty említi (11. o.) a Vámos-hoz tartozó Remete-pusztát. A pusztától keletre a pannonhalmi apátsághoz tartozó Remete-Udvar, Remetehewdvar település állt. A területet 1225-ben vette meg a pannonhalmi apátság a vityai jobbágyoktól és először a Szent Jakab remetekolostor állt itt. (PRT. I. 352-314), 1235-ben említik. (Békefi i. m. 1907. 195.) A remeteségről elnevezett települést 1494-1497-ben is említik. 49, illetőleg 52 frt-ot (tized adót?!) vetettek ki a királyság itteni birtokaira. (Csánki i. m. II. 1894. 638.) Vagyis Remete-Udvaron királyi földek (birtokok) is voltak. Ez a Remethe szerepel (Conscriptio Comitatus Simigiensis Anni Dni 15 34. Dicatore Philippo Litterato ex Libro Regio Desumpta Anno Dni 1695. (Kézirat) Somogy m. Levéltár 1(10) abb. S. Martini Porta 7, Pauper 8. 1747-ben a visitátorok a Somogyvárhoz (Vámoshoz) tartozó Remete pusztán egy templomromot találtak, amely nyugati részével egy kolostorhoz csatlakozott, keleti falai pedig egy toronyfélével függtek össze. Ez alatt középen egy kápolna féle látszott, majd egy kapu, amely a konvent udvarára nézett. A templom hajója a falak között világosan kitűnik, úgyszintén a hajdan boltozott szentély s abban a déli falán az ámpolnák számára való fülke. Vázsonyi, az új földbirtokos a templomot lebontotta és a romokat kiegészítve magának istállót, illetőleg négy szobás lakóházat épített. (Horváth József: Egyházlátogatási jegyzőkönyv Somogyvár- ról és leányegyházairól. SMK 2. 1975. 248. (Továbbiakban: Horváth i. m. 1975.)

A Vámos-hoz tartozó, attól keletre lévő Tepenye dűlőben található a pannonhalmi apátság birtokához tartozó Tepej falu. 1102-ben, majd 1175-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyházát említik. 1234-70 között Pred. Tepey et villa minor Te- pey (ÁUO. II. 23.) 1337-ben már Oltepejként, szerepel, Al- és Fel-Tepejre oszlott (azaz Nagy- és Kis-Tepejre). Feltehetően az Al-Tépe jen (villa minor Tepey, azaz Kis- Tepey állhatott a másik, a Szent Márton tiszteletére szentelt egyház (Csánki i. m. MVV 429., Uő. i. m. II. 1894. 651.) Oltepei-cn (Al-Tepejen) 1310-ben nemes jobbágyok is éltek (Csánki i. m. MVV. 429.) Nobiles iobagiones exercituare debentes ecc- lesie S. Martini in Oltepei. (1337. AO. III. 423.) A Vámoshoz tartozó Cseri-rét, Cseri malom (Öreg Cseri erdő) (Pesty i. m. 1864. 628/361) környékén kell keresni a Cserid, Poss. Cheryd (1378: Dl. 6553) Cherid (1411: Dl. 9788) növényi környezetéről elnevezett somogyvári apátsági birtokot. Bél Mátyás (Mathiae Bélái: Notitia Comitatus Si- mighiensis a Georgio Gyurikovits ex exemplari Biblioth. Primatialis descripta 21. 0. OSZK. Kézirattár. Föl. Lat. 3374. (Fotómásolat) Somogy megyei Levéltár 493/211.) az ún. gárdonyi erdő és a kürtői II. szántóföld, rét között sorolja fel a cseri erdőt, illetőleg legelőt. Tehát Somogyvártól DK-re lehetett.

Vámos-tói K-re a mai Gitta (Gillya) puszta környékén állt Gellye falu. 1333-1334. között említik (Békefi i. m. 1907. 96.)

99. Feltételezhetjük, hogy még lehetett ezenkívül piacos hely, hiszen az 1536-os adat Török Bálint somogyvári portáit jelölhette... Literati i. m. 1534. Val. Török 36. portát, 19. paupert jegyez fel.

100. Györffy i. m. 1977. 231.

101. Magyar Kálmán: A somogyvári apátság Péter titulusának forrásairól Levéltári Évkönyv 6, 1975. (Szerk. Kanyar József) 19-34. (Továbbiakban: Magyar: i. m. 1975.) A Canonica Visitatio (Horváth i. m. 1975. 235-236.) a falun kívül nyugat felé fél óra járásra a völgyben említi, hogy itt (a berek mellett) ősidőktől fogva van egy bővizű for44