Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Tilkovszky Lóránt: A magyarországi német mozgalom válságának a kivontakozása (1930-1932)
A MAGYARORSZÁGI NÉMET MOZGALOM VÁLSÁGÁNAK KIBONTAKOZÁSA (1930-1932) TILKOVSZKY LORANT A nemzetiségi kérdésnek a két világháború közti ún. trianoni Magyarországon önmagában véve már 'nem volt meg a korábbi jelentősége, hiszen a nagyabb nemzetiségi tömegek által látott területek elosatolása után - az 1920. évi népszámlálás szerint - mindössze 6,9% német, 1,8% szlovák, 0,5% horvát, 0,3% román és 0,2% szerb lakossággal kellett számolni. A régi Magyarország e középponti fekvésű területein szórt télepüléseken élő, és a túlnyomó magyar többséggel sokoldalúan és tartósan érintkező ‘nemzeti kisebbségek asszimilálódásának folyamata jelentős mértékben előrehaladt már, s a trianoni határok között - az öntudatos és szervezett nemzetiségi tömegektől immár elszigetelődve - e folyamat gyorsuló ütemű folytatódása volt várható. A csökkent számú és öntudatú nemzeti kisebbségek kérdése mégis igen fontos szerepet játszott a trianoni Magyarországon amiatt, hogy az elcsatolt területek magyar kisebbségei védelmében csak megfelelő magyarországi nemzetiségpoilitika ellenében lehetett szót emelni a kisantant-államok kormányainál, illetve a Nemzetek Szövetségénél; csak így lehetett feltételezni, hogy az „elpártolt” nemzetiségek megnyerhetők lesznek a magyar kisebbséggel való szolidáris együttműködésnek, s végső fokon a magyar revíziós politikának. Mindezekhez nélkülözhetetlenül szükségesnek ítélték Németország hatékony támogatását, ám ennek biztosításához nem volt elégséges a Párizs-környéki békék által megszabott helyzetben is kifejeződő „sorsközösség” lépten-nyomon történő hangoztatása: a kisebbségi helyzetbe jutott vagy régóta abban élő németek ügyét szenvedélyesen felkaroló wei- mari Németország közvéleménye erélyes kisebbségvédelmi fellépést követelt kormányai külpolitikájától minden irányban; a Magyarországgal fennálló baráti viszony ellenére, sőt - mint hangsúlyozták - épp annak érdekében, a német kisebbség helyzetének rendezését sürgette itt is, az asszimilálódási folyamat megfékezésére.Ez a követelés nem csekély gondot okozott a magyar kormánynak, hiszen a Trianon által sokkolt magyar közvélemény minden nemzetiségpolitikai „engedményben” a megkisebbedett ország további veszélyeztetését látta, s bizonyos türelmetlen, szélsőséges magyar nacionalista irányzatok, amelyek a megmaradt - különben is már erősen magyarosodon: — nemzetiségek erőltetett ütemű és teljes elmagyarosítását kívánták, ezt a hangulatot politikai céljaikra messzemenően igyekeztek kihasználni. A határokra való tekintet nélkül fennálló német nép- közösség (deutsche Volksgemeinschaft) gondolatának Magyarország felé is tör
