Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról

1378-ban az apátság a már említett Faisztelek (Fájsz) falut - évi 40 fo­rint árenda fejében a somogyvári hospeseknek kénytelen adni.173 A sorozatos bér­beadást 1400-ban követi Kiéresztúr birtoknak - 32 dénárért történő - árendába adása (6. rajz). Erre az időre az apátságnak csupán néhány kisebb birtoka ma­rad saját használatában. r4 to-ben Somogyváron a várat és a város nagy részét, valamint a környékén lévő Dob és Zabar praediumot is teljesen elveszíti. (4., 6. rajz). Végsősoron a somogyvári apátság 1091-ben királyi birtokokat kapott, il­letőleg a Sumich cum territorio-ból; a szolgáltató falvakból (Nyest, Vasad), va­lamint az eredetileg katonai, törzsi településből (Berény) és a régi udvarházas faluból (Fájsz) szervezte meg a birtokait (1-6. rajz). Mikor kerülhetett sor a hospesek vagy cívisek bevándorlására? Mindenesetre ezek a hospesek (városi pol­gárok) az apátság földesúri fennhatósága alá tartoztak, s így velük kapcsolatban a „Sumich urbs”-ra, már a n. század elején megtelepülő királyi hospesekre is gondolhatnánk! Ezek, az eredetileg királyi hospesek kerültek volna az apátság fennhatósága alá 1091-ben? Valószínűbbnek látszik azonban, hogy az 1091 táján vagy utána bevándorolt hospesekkel, esetleg „latinik”-kel állhatunk szemben. Mindenesetre az is biztos, hogy a 12-13. századtól a bevándorlóknak már orszá­gosan kikristályosodott, írásbafoglalt jogrendszerük volt. A somogyvári hospesek esetében a király a XIII. század végén szabályoz­za pénzbeli fizetés formájában a földesúr-apátnak járó adót (?!). A 14. század­ból ismerjük ugyan a hospesek bíróját és a 12 esküdtet, valamint a 15. századból a szabad végrendelkezés jogát, illetőleg a jogásztartást. . . Az apáttal mégiscsak 1378-ban - fegyveres harc után - képesek a számukra kedvezőbb, írásba foglalt „megállapodást” elérni.174 Látjuk tehát azt a folyamatot, amelynek eredményeképpén a 16. század elejéig a birtokaiért, a földesúri jogokért harcoló apátság, a 14. század végétől már a távollevő, jobbára lakatlanná váló földjeit nem képes igazgatni, illetőleg a szomszédos nemesektől, a birtokfoglalóktól megvédeni. Ezért kényszerül végül az apát-földesúr - még a közvetlenül az apátság mellett fekvő birtokai zálogba- adására is (4-6. rajz). A somogyvári mezővároi polgárság fegyveresen fellépő testületé (akik az apátságot is megszentségtelenítették) szintén meghátrálásra, számukra kedvező egyezmény megkötésére késztetik a „katonailag” és anyagilag is egyre jobban gyengülő egyházi szervezetet. A 15. század végén - az addig csak az apátságnak borikilenceddel szol­gáló - Nyest falu sző'leinek nagyobb része is a somogyvári hospesek kezébe ke­rül (3., 6. rajz). A somogyvári apát az 1400-ban szereplő, „a monostor érdekeiért életét” áldozó fegyveres nemesiobbágyot (jobbágyokat) is kénytelen birtokárendával kárpótolni, hogy őket a további hűbéres hűségben megtarthassa.175 Somogyvár, mint európai zarándokhely. Az 1091-ben a Szent Egyed és Péter-Pál tiszteletére szentelt bencés apát­ság szervezetét, működését, valamint a régészeti ásatások által feltárt nagyszabású bazilikáját dolgozatunkban nem kívánjuk elemezni. Szeretnénk azonban Somogy­36

Next

/
Thumbnails
Contents