Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
várnak, a középkori kultuszhelynek a jelentőségét néhány forrásadattal megvilágítani. Ezek az adatok ugyanis, azt tükrözik, hogy az 1224-től közjogi, igazgatási szempontból is fontos szerepet betöltő hiteleshely, a Szt. Egyed kultuszhelyként is különleges európai kapcsolatokkal is rendelkezett. Ezek az összeköttetések elsősorban kulturális, de más szempontból is lényegesek a 11-14. századhan. Ugyanakkor több esetben felvetődött az is, hogy miért is választotta „Szt. László temetkezési helyéül a somogyvári bencés apátság hatalmas bazilikáját? Tulajdonképpen azt a helyet, ahol száz évvel korábban még Koppány vezér volt mindertnek az ura”.1'8 A néhány - főképpen bizonytalan, pápai eredetű - forrásadat ellenérp magunk is arra gondoltunk, hogy Szt. Lászlót előzőleg (1095-ben), rövidebb ideig Somogyváron temették el. Feltéhetően éppen a bazilika főhajójának közepén, a nyugati előcsarnok és a szerzetesi hajótér találkozásánál található „királyi kriptába”. oda ahol szerintük Szt. László teste sohasem nyugodott.1'7 Hiszen a középkorban uralkodó liturgia szerint általában „az egyház közepén” helyezték el azokat a szarkofágokat is, amelyek egyben a templom, illetőleg a főhajójának a középvonalát is jelölték. Itt a keresztoltárnál, „az egyház közepén” nyugodott a kora-középkorban az alapító vagy a neves főkegyúr teste. (így a fuldai kolostortemplomban Szt. Bonifádnak is az egyház közepén található az első sírhelye.) Szt. László esetében is hasonlóra kell gondolnunk! Csupán azzal a különbséggel, hogy nem a feltárt kisméretű kriptába, hanem föléje került a test. István királyunkhoz hasonlóan, egy jól látható szarkofágban pihenhetett.1'8 Somogyváron, a szarkofág alatt levő sírkamra - a Váradra történő átszállítás után - László király „jelképes sírját” jelölhette csupán. Nagyon fontos, hogy Somogyváron egy Szt. László tiszteletére szentelt kápolnáról is tudunk.179 Valószínűbbnek látszik, hogy Szt. László somogyvári ereklyéje itt került elhelyezésre. S a somogyvári Szt. László kultuszt - az ereklyékkel együtt - ez a kápolna volt hivatott táplálni, őrizni. Legkorábban Szt. László szentté avatását (1192. június 27.) követően. A somogyvári, 13. század elején (vagy 12. század végén) lefalazott bazilika középtengelyében, a fal által kihagyott, U-alakú sírhely legfeljebb Szt. László jelképes sírja lehetett. De mindenképpen a - jóval 1192 előtt - Váradra szállított Szt. László sírhelyére kellett hogy utaljon? Hiszen már lassan az is köztudott, hogy a Szt. Egyed, Szt. Péter és Pál tiszteletére alapított somogyvári monostor, a korszak leghíresebb búcsújáróhelyének, a languedoci Saint Gilles kolostornak volt alárendelve. S Odiló saint-gillesi apáttal számos fráncia szerzetes és tudós jött Somogyvárra.m Ismert az is, hogy a szerzetesek egészen 1204-ig jobbára olaszt vagy franciát választottak apáttá.181 S feltételezzük, hogy közel száz évig magyar alig volt közöttük. Nyilvánvaló tehát, hogy elsősorban a Szt. Egyed tiszteletére szentelt apátságukat, francia, illetőleg Saint-Gilles-i mintára Szt. Egyed ereklyéjének, kegytárgyának búcsújáró helyévé avatták. Ezt bizonyítaná, hogy 1113 nagyböjtjén III. Boleszló Lengyelország hercege zarándokként felkereste előbb Szt. István székesfehérvári182 sírját, majd Somogyváron Szt. Egyed ereklyéjét, illetőleg búcsújáró helyét. „A hagyomány szerint, ugyanis e monostor védszentjének pártfogását már születésekor tapasztalta, mert anyja, aki sokáig magtalan volt, kevéssel utóbb szülte azután, amikor Saint-Gilles-ben egy lengyel követség Szt. Egyedet hívta segítségül a gyermek37