Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
levelével próbálta védeni földesúri jogát (amelyet a királyi vendégekkel, polgárokkal szemben i378d>an érvényesített). 1470-re a város (Somogyvár) területének mégis csupán bizonyos része maradt a Szt. Egyed apátság földesúri birtokában.160 A hatalmas földesurak, előbb a Marczaliak, majd a Báthoriak véglegesen megszerzik 1476-1495 között Somogy- várt is. Földesuraságuk sem az apátságnak, sem a hospeseknek nem kedvezett. Hiszen a nagyhatalmú világi földesurak a Kupavárral azonosnak tartható - 15. század elején említett - várat (cum castro murum antiquum) kapják meg tulajdonképpen, a várban fekvő apátsággal együtt.161 A somogyvári apátság birtokai Az apátság közvetlen földesúri joghatósága alá rendelt népek: a hospe- sek és általában az „agrár népek” mellett 1091-ben az apátság 100 szabad vitéze, egyházi jobbágya is megtelepült Somogyváron, illetőleg a somogyvári apátság birtokain.162 (6. rajz.) így p.l Körtvélyesen az 1400-ban említett körtvélyesi Pető és fiainak, az apátság nemes jobbágyainak az őse.163 Ezek az egyházi jobbágyok - a várjobbágyokhoz hasonlóan - hűbéres birtokviszonyban éltek. Sumich cum territorio suo, Patria (Patroh), Szt. György, továbbá a kádárok, a szekereseik és a 6zőlőmívesek faluja, 30 egész és 60 feles szőlőművessel került 1091-ben az apátság birtokába. Feltehetően, mivel királyi adományról van szó, a királyi udvari, illetőleg az ispánsági birtokok adományozásáról lehetett szó. Ezt bizonyítaná az apátság birtokában később szereplő más birtokok is, így Fájsz (Faisz)164, a T apsormyal határos Terpecb, Csoknya (Csokonya) ,165 Szabadi, Apáti, Berérty, Nyest,m Szamár kút,167 Cserid, Keresztár (Balaton), Körtvélyes, Vasad, Dob és Zabar praedium, Szepezd (Zala megye), Csanádfalva és Nádfő (Tolna megye)168 (1-6. rajz). Fajsz-szal kapcsolatban 1238-ból van fontos adatunk. Akkor született megállapodás a somogyi tizedekkel kapcsolatos, Somogyvár és Pannonhalma között folyó perben. Fajszon a pannonhalmi apátnak csupán 5 telek háznépe lehetett, akik a somogyvári apát népeivel közösen használták a falu földjét, de a területüket nem különítették el, s a telkek száma sem szaporodhatott.169 Az is megfigyelhető, hogy a somogyvári apátsági birtokok több helyen is érintkeztek a pannonhalmi és más egyházi birtokosok földjeivel, birtokaival )i., 6., rajz). Természetesén a világi, szomszéd^birtokosok is sok gondot okoztak az apátságnak. 1309-ben Tapsonyi László comes az apátság Terpecb birtokát (több évi használat után) adja vissza.170 Ekkor a határjárók Terpecb földön szőlőt és szántóföldet is említenek. A falu plébánosa és káplánja 1330-ban szerepel. Szakácsi közeléből i347nben említik „a Therepech birtoktól jövő szőlők mellett nagy utat”.171 30 év múlva ez a Gyolcha nevű erdőn (nemus) túl, Beke fia: Anthimus mester és fiai Tapsony 'nevű birtokának határában fekvő (6. rajz) apátsági birtok már „szinte lakatlan”. Az oklevélből kitűnik, hogy a birtokot „messzesége miatt nem tudják betelepíteni és igazgatni”. Végsősoron ezért adják betelepítésre és a javak élvezetére hűbériként a szomszéd birtokos Anthimus mesternek és fiainak. Ellenszolgáltatásként Anthimus mester az apátnak 8 márkát (márkáját 50 pensával számítva) köteles évenkélit fizetni.172 35
