Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparfejlődése a dualizmus idején
nem kevésbé jelentős mű, amely a magyar kereskedelmi és iparkamarák „szak- irodalmi pályázatára” készült és jutalmat nyert - szerzője éppen ellenkezőleg, a kisipar oldaláról próbálja megközelíteni az általa is hasonlóan meglátott problémák megoldását.45 Érvelése szerint - amely az ellenforradalom időszakában oly népszerű felfogássá vált - a kézműipar, a kisiparos osztály „a társadalmi tagoltság középső rétege”, s így „kiegyenlítő munkát végez felfelé és lefelé”. Ezzel „állami és társadalmi érdekű” a szerző szerint a középosztály konzerválása. E célt szolgáiban tekinti át az ipar helyzetét, ágazatonként mérlegelve a jövőjét. Az általa felvázolt kép nagyon hasonlít a Leopold által felvázolt fejlődési vonalhoz - annak végső konklúziója, tanulságlevonása nélkül. Mit mutatnak e kettős felfogással szemben a tények? Ahogyan mindkét szerző látta, a nagyipar előretörése, a szervezettebb termelés, a munkaerő és a nyersanyag takarékosabb felhasználása országosan tért nyert. Ennek illusztrálására szolgál alábbi táblázatunk. A tulajdonképpeni iparban dolgozók közül Terület önálló segédüzem. önálló segéd - szem. önálló segéd- szem. 1890-ben 1900-ban 1910-hen százalék Dél-Dunántúl 53.5 46,5 45.3 54,7 41.5 58,5 Dunántúl 48,9 51.i 39.1 60,9 35,8 54,2 Magyarország 43.9 56,1 35,1 54,9 30,8 69,2 Az önálló iparosok viszonylag magas számából és arányából következően tehát Dél-Dunántúlon még 1910-ben is jelentős szerepe volt a kisiparnak, amely azonban súlyából itt is veszített. E változás ugyancsak lemérhető számokkai is. 1890-ben Dél-Dunántúlon 41 olyan üzem volt, amelyben 20-nál több munkást alkalmaztak, s az ezekben dolgozó munkások száma 2007 volt. 1900-ban ezeknek az ún. nagyvállalatoknak száma 70-re nőtt, s a bennük dolgozó munkások száma 3935 volt. 1910-ben 162 nagyvállalatot találunk a négy megyében, ahol 11 043 segédszemélyzetet tüntettek fel.46 A növekedés ütemére szeretném megjegyezni, hogy 1900 és 1910 között Dél-Dunántúlon 2,3-szorosára nőtt a 20-nál több munkást foglalkoztató üzemek száma, s a bennük dolgozó munkások száma 2,8-szorosra emelkedett. Dunántúlon ugyanakkor az üzemek száma 1,7-szeres, a munkásoké 1,9-szeresre nőtt, Magyarország területén pedig mind az üzemek, mind a munkások számának a növekedése 1,8-szoros volt. Az ipar koncentrálódása tehát ezen a területen is megindult, de kérdés, hogy a nagyvállalat és a gépekkel dolgozó gyáripar fejlődése mennyiben esik ekkor össze. Az első nagyobb, a gyárak felmérését célzó összeírás közel sem terjedt ki minden gyárnak minősíthető üzemre. Az összeírás korlátáira és nehézségeire e munka bevezetése is utalt. Azokat a gyárakat írták össze elsősorban, amelyekre az 1881. évi 44. és az 1890. évi 13. te. vonatkozott, vagyis amelyek e törvénycikkek alapján állami kedvezményben részesültek.47 279
