Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
elejétől. Ugyanakkor a Henrikfiakat, köztük a főispánt, mégis a somogyi várban Koppány várában, vagy esetleg egy új ispán! székhelyen ostromolták volna. Mindenképpen jelentős erődítménynek kellett lepnie, ha nem tudta bevenni a királyi sereg. Ilyen jól védhető erődítmény Somogyváron, csakis a Kupavár lehetett. Mégis kérdéses, hogy a földvár (ahol az apátság is volt) ideiglenesen, az ispánnak és seregeinek lakhelye lett? A királyi kegyuraság alá tartozó apátság a saját kegyura, a király dien „harcolt” volna? Nagyon folntos az is, hogy hol van a régi falakkal említett castrum, vár? Amennyiben ez a Kupavár, akkor földvárának már régebben falakkal erődítettnek kellett lenni. A kérdésekre a jelenlegi kutatások alapján alig lehet válaszolni. Hiszen a földvár belsejében folytatott régészeti kutatások a XI. századi rétegek, illetőleg a leletányagok alatt már közvetlenül a bronzkori szinteket találták meg. S véletlenül sem kerültek elő a régebbi, például X. századi településnyomok. Ugyanakkor a kimondottan világi rendeltetésű, X-XI. századi épület nyomára sem bukkantak a bazilika alatt. Véleményünk szerint a XI. század végéig itt elhelyezett világi, ispáni épületek kiterjedtek volna még, helyszűkében a későbbi bencés monostor területére is. Hiszen elképzelhetetlen, hogy (amennyiben itt van az ispán-i központ), üresen hagyják közel ioo esztendőn keresztül ezt a nagy területet. Ugyanez vonatkozik Koppány vezéri szállására is, ami, ha a földváriban van a nagyarányú pusztítások, építkezések ellenére nyomokban, szerénosés esetben leletanyag formájában jelentkezhetett volna. A fentiek alapján a somogyváni Kupavár földvárának az ispánnal, illetőleg az ispáni népekkel való betelepítettsége, lakottsága erősein kérdéses. Ezt a problémát - jelen pillanatban - nem segítik megoldani a XII-XV. századi várra, castrumra vonatkozó forrásadatok. A Váralja, suburbium kérdése Pedig Somogy várát, jellegzetes ispáni székhelynek, határváras központnak könyvelik el. Ezt a formát, illetőleg az ispáni székhely meghatározását erősítené a V áralja településének a megléte, vagyis az ispáni várit épek (várjobbágyok, várszolgák) településének a megtalálása. Somogyvár városának a helyét Csánki nagyvonalúan helyezi a Váraljára: „a mai Váralja puszta helyén feküdt a hajdani Somogyvár város”. 1091 után i224^ben említik újra városként. Az 1536-os adólajistrom a város két részét ismerteti: a Somogyvárhidast, illetőleg a Somogyvár alsópiacotP Az 1410-ben királyi városként szereplő Somogyvárt (vagy egy részét) 12 jobban viila-kélnt említik: nomine ecclesie sancti Apolinaris, que sita est iuxta monasterium Symigien- se in villa magna... valamint Sumiguar falu (villa) melletti 1368-as, illetőleg 1380-as évből származó megyegyűlések is így emlegetik.88 Ezek alapján arra gondolhatunk, hogy a XV. század elejéig inkább „a nagy falu” rangját bírhatta. Ugyanakkor 1410-bén már királyi város (mezőváros), illetőleg 1471-ben „de cultello dicto Somoghwarkes”, vagyis tizedkerület - tizedkés (cultellus)89. Az i5 36Jban említett (Somogy) Várhidas a várhoz tartozó hid, illetőleg a Hidas település nevét őrizhette meg. Topográfiailag a Kupavárhegytől délnyugatra fekvő alacsonyabb, a Berek lecsapolásáig vízzel fedett területen, valamint Öreglak között kereshetjük. (4-5. rajz) Ugyanakkor a régészeti azonosítás szerint 21
