Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
a mai Váralja pusztától északkeletre, a félszigetszerű nyúlvány keleti felén megfigyelhető középkori településnyomok lennének a hídőrzők, a vámosok Hidas nevű településének maradványai.90 Ez azonosnak látszik a Csánki által 1449-ben Hidasként tárgyalt és Öreglak tájára helyezett településsel.91 1466-ban Maach birtoknál (Lengyel) Tótitói délre, illetőleg Somogyvártól É-ra) található egy Hydas-Wyze nevű folyó.92 A folyón több malom is szerepéit. Talán a ma Malomárokként szereplő, Öreglak mellett Somogyvár irányába folyó vízzel hozható kapcsolatba (?) A Maach birtok határában szereplő Desstife- widawar, F'ewldwarmolna fFö 1 dvárma 1 ma) nevű malmoshelynél egy földvárat azonosíthatunk.93 (4. rajz) A tihanyi apátság XIV. századvégi hamis összeírásai is megemlítik Hidas és vámja harmadát, Somogyvár szomszédságában.94 Ezek szeriint 1055-től I. Endre adományaként bírták a SomogyyAt-Hidas és vámja harmadát. 1536-ra már Somogyvár-Hidasként szerepel.95 Valószínűleg a XV. sz. elejétől összeolvadt a királyi mezővárosi rangot viselő és egyre jobban terjeszkedő Somogyvárral. Ezen a Hidas részén szedett vám (a hídvám), az egyéb vámokkal (út-, rét- és vízvámmal és a vásár- határvámmal) együtt az ispáné, illetőleg a királyé, valamint a XI—XIII. század eleje között a szávaszentdemeteri apátságé, illetőleg a XI. század közepétől a tihanyi apátságé.96 A Hidas környékén a mai napig szereplő Váralja elnevezés, az lmre-re- mic 'nevű részen előkerült 10 méteres átmérőjű emelkedés leleteivel: a vakolatos téglatörmelékekkel, emberi csontmaradványokkal, X-XVI. századi kerámiával, valamint a domb közelében lévő - kelet-nyugati irányú, egy-két méter magas - „sáncnyúlvánnyal”, a Kupavár délnyugati előteréhez tartozó Váralja településeknek, a török hódoltságig megszakítás nélkül létező, maradványaival azonosítható.97 (4-5. rajz) Nyilvánvalónak látszik, hogy a Váraljával ellentétes (délkeleti) oldalon is különböző (főképpen út, s belső határ) vámokkal, vámoshellyel találhattak a kereskedők. Ennek meglétére utal, a Somogyvár közelében lévő (Somogy) Vámos helynév, illetőleg település98 (4. rajz) A másik, a Somogyvár alsópiac pedig az Alsó, illetőleg a piac elnevezés miatt.99 a Váralja település környékén lévő, hozzá topográfiai, illetőleg kereskedelmi szempontból tartozó település. A Váralja, a Hidas a várjobbágyok, a királyi révészek, hídőrzők: az ispáni vár embereinek a települése. S ezeknek a kora az ispáni székhellyel azonos, Somogyvár esetében különösen korai, a XI. század elejére keltezhető. Itt a várjobbágyok, a várőrző, harcos réteg — piaccal rendelkező, a kereskedelmet közvetlenül ellenőrző - településén állhatták a legkorábbi egyházak (plébániák). Györffy György szerint az ispáni vár (jelen esetben a Kupavár és a plébánia templom alatt helyezkedett el a Váralja (suburbium), melynek központját a széles vásártér alkotta. A vásártér körül elterülő „várashelyet”, „a várost” a többnyire agrár életmódot folytató népelemek lakták.100 Somogyvár esetében viszont itt a civitas-baö a királyi vendégek (hospesek), a cívisek kaptak helyet. Somogyváron a piacot, a kereskedőket, a vámhelyeket ellenőrző Váralja hídőrző népek települését a források nyomán meg is találtuk. Végső soron a so- mogyvári Kupavár, az ispáni vár mellett, tőle délnyugatra 0,8-2 km-re (4-5. rajz) a vánjóbbágyok települése az ún. Váralja nevű helyen megtalálható. A közelében lévő Hidassal, >s a későbbi civitas településével, illetőleg az első, a várjobbágyok védelme alatt épült plébánia egyházzal.101 22
