Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Kanyar József: Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon - különös tekintettel Somogyra (1849-1867)
Az Entwurf rendelkezései szerint a német tanítási nyelvet már az első osztályban - 1851-től - kellett bevezetni azokban az iskolákban, amelyekben az ifjúság többsége - bizonyos szinten - ismerte azt. A .magyar nyelvű iiitézetekben a 2. osztálytól kellett tanítani, heti 3 órában, a németet. Lényegében ugyanez történt Magyaróvárott is, ahova már 1850. március 15-én megérkezett a soproni katonai kerületből az a rendelet, amely a német nyelvű oktatást írta elő és megszüntette a magyar nyelv kötelező tantárgyként való oktatását.41 A magyar nyelv használatát még a tanári jegyzőkönyvek vezetésénél is megtiltották egy 1850. november 30-án kelt miniszteri rendelkezés alapján, rábízva a latin és a német nyelv közötti választás lehetőségét a tanári karra, amely az iskolai adminisztráció nyelvezetéül - több helyütt - inkább a latint választotta. Volt olyan iskola azonban - mint Magyaróvárott amelyben az iskolai adminisztráció nyelvéül a németet írták elő, s nem volt választási lehetőség. Amikor az uralkodó 1854. december 9-én kelt „legfelsőbb kéziratával” jóváhagyta a 8 éves gimnázium szervezetét, Thun nyomban kibocsátotta az oktatási nyelvvel kapcsolatos rendeletet december 16-án. 1855. január i-ével kelt rendeletével pedig a ‘német nyelvet „minden gimnáziumban és minden osztályra nézve feltétlen köteles (kötelező) tantárgynak - egyben érettségi tárgynak nyilvánította és előírta a tanároknak, hogy tantárgyaik egyikére vonatkozóan a német nyelv és irodalom elegendő ismereteivel rendelkezzenek.”42 A ta'nári kar sokhelyütt - így Pécsett is - szóvá tette a német tankönyvek eredménytelen használatát, különösképp a latin nyelvnek németül való tanítását. Ennek ellenére 1855-től még a mennyiségtant és a természetrajzot is németül kellett tanítani a felsőbb osztályokbán. Noha a német nyelvű oktatással szemben — a fenntartók és a tanárok részéről - valamiféle csendes, de annál következetesebb ellenállás mutatkozott az iskolák nagyrészében, mégsem lehetett a német nyelv érettségi tárggyá tevését egyoldalúan negatívan értékelni még akkor sem, ha mögötte a politikai tendencia egyértelmű is volt. A magyar nyelvet csak az 1861. október 5-i királyi rendelet állította vissza jogaiba és ettől kezdve a pécsi főgimnázium is a közé a 13 főgimnázium közé sorolódott, amelyben a tánítási nyelv a magyar nyelv lett. Magyaróváron is csak 1860-ban került le a német nyelven való tanítás kérdése a ’napirendről. Az új szabályzat szerint az egyetemi tanulmányokra előkészítő és a magasabb általános műveltség szaktanárok általi oktatásának az eredményéről az érettségi vizsgákon kellett meggyőződni. Az érettségi vizsgálatok tartása még a százados múltra visszatekintő péosi főgimnáziumban is nagy go’ndot jelentett. A szabályzat kötelezővé tette valamennyi nyilvános gimnázium számára, hogy az iskolatanács irányításával írásbeli és szóbeli részekre tagolódó érettségi vizsgálatokat tartsanak azok számára, akik az egyetemeken őhajtják folytatni a tanulmányaikat. Az első érettségi vizsgálatok a soproni kerületben - Sterne Ferdinánd elnöklete alatt - Sopronban tartattak 1851-ben (Győrben és Szombathelyen csak az 1855/56-os tanévben tartották az első érettségi „szigorlatokat”!). A következő év szeptemberében már Pécsett is kitűzték a 8. osztály 30 nyilvános tanulója számára az érettségit, amelyből mindösszesen csak 13 tanuló érettségizett le, a kezdeti vizsgálatok szigorú mércéjéfnek következményeként. 205
