Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Kanyar József: Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon - különös tekintettel Somogyra (1849-1867)
18 59/60-as felmérése szerint az iskola első osztályának 53 tanulójából 24 a tanítói pályát jelölte meg élethivatásának. A korszak sürgetően követelte a növekvő tanítóhiány pótlását, amelyen 1856-ig csak a tanítói-magánvizsgálatokkal tudtak némiképp enyhíteni. Az új pécsi tanítóképzőiben 18 5 6-ban kezdték el - magyar és német nyelven - 49 jelölt tanítását, heti 30 órában. A tantárgyak között szerepelt a hittan, a magyar, a német, a számtan, a gazdászat, az oktatástan, a nevelésta'n, a tanulómód, az ének, az egyházi ének, az orgona és a rajz. Az első képesítési vizsgák 1858. július 28-án voltak. De arról is van tudomásunk, hogy a kisebb mezővárosok algimnáziumai - az Entwurf végrehajtása elől átmenetileg passzivitásba vonulván - nemcsak a reáliskolák, hanem a tanítóképzés és a mesteriskolák felé is keresték a kibontakozás útját. Lényegében ez magyarázza meg a csurgói gimnáziumnak is a tanító- képzés felé történő orientációját, az eötvösi-képezde tényleges megalapítása előtt. Amikor 1851. szeptember 16-i keltezéssel a csurgói iskolától is elvonták a nyilvánossági jogot, az iskola súlyos gondjai még azzal is tetéződtek, hogy kilátásba helyezték számára, hogy államérvényű bizonyítványt nem adhat ki, sőt még a gim'názium elnevezést sem használhatja, tanulóit pedig majd Sopronba kell vinnie érettségi vizsgálatra. Ebben az állapotban — az Entwurf-al szembeni passzivitás és kivárás tekintetében - az átszervezést úgy gondolta megoldani az iskola vezérkara, hogy egyrészt a helybeli elemi iskolával karöltve a gimnáziumi esztendők elé előkészítő népiskolai osztályt szerveznek, másfelől pedig a hat osztályra való bővítést a tanítóképzés szolgálatába állítják. A kísérlet be is indult az 1854/5 5-ös iskolai esztendőben, ámde a hivatalos iskolakormányzat súlyos hiányosságokat vélt felfedezni a helyi kezdeményezésben, nem tartván összeegyeztethetőnek a gimnázium és a tanítóképző - egyébként is - össze nem keverhető nevelési céljait és eszközeit. Így vetettek véget a tanügyi hatóságok a kétszeresen is megdolgoztatott gimnáziumi tanárok legfőbb örömére a „Csurgón uralgó fogalomzavarnak”, amely sem a „népképzés theoriáját”, sem pedig a tanítóképzés érdekit amúgysem szolgálta. Végül is Sarkady Károly inspektornak kellett a csurgói állapotokat a holtpontjáról elmozdítani az Alsókon 1851. szeptember 19-én keltezett, az egyházmegye espereséhez küldött jelentésével.40 A vizsgára vitt csurgói diákokat Sopronban nem engedték leérettségizni, mivel Sterne Ferdinánd szerint a még nem reorganizált gimnáziumokból jövő ta'nulókat (azaz az Entwurf-ot végre nem hajtó gimnáziumok tanulóit) — elvből - nem voltak hajlandók érettségi vizsgára bocsátani. Sarkady ekkor szerezte meg Csurgó részére az Entwurf egyetlen példányát. Hazajőve azt áttanulmányozta, s felhívta az iskolafenntartó hatóság figyelmét arra, hogy amennyiben annak nem tesz az iskola eleget, könnyen be is csukhatják azt az állami hatóságok. Sternéék azt ajánlották Csurgónak, hogy - újabb három oktatóval - algimnáziumként tartsa meg intézményét és hajtsa végre benne következetesen az új szervezeti szabályzatokban előírtakat. Végül is 1857/58-ban az iskola már áttért a négyosztályos algimnáziumi tagozatú rendszerre, ötödik és hatodik osztályát azo'nban csak az 1861-es és az azt követő esztendőkben nyitotta meg. * * * 2O4
