Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Kanyar József: Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon - különös tekintettel Somogyra (1849-1867)
megyék voltak. Somogy a 9. helyen állott 671,82-es átlagával. Az egy tanítóra jutó tankötelesek számát illetően pedig az első hely Baranyáé (68,8), a második Veszprémé (69,29), a harmadik Vasé (70,81), a negyedik Somogyé (72,00) volt. II. A középiskola (a középtanoda) Hazai neveléstörténetünkben a kapitalizmus új korszakát nyitó Entwurf nemcsak korszerű elvei következtében vált sorsdöntőén jelentőssé, hanem azért is, mivel éppen azokkal az iskolákkal szemben vetette fel a lét és a nemlét kérdését, amelyek a maguk erejéből - anyagiak híján - aligha tudtak volna megfelelni a jelentős tanügyi rendelet előírásainak. Nyilván ezért jelentették az Entwurf követelményrendszerében, különösképp a reáliákra való előírások - a szaktanárhiány következtében — a legnagyobb nehézséget. Mindezzel már a rendelet bevezetőjében is tisztában voltak a szabályzat készítői, ezért számoltak is a lépcsőzetes bevezetés lehetőségével. A rendelet alkotói azt is érezhették, hogy a végrehajtás során különösképpen majd a jelentős a'nyagi vonzatok miatt nem válnak népszerűvé a kisebb mezővárosok iskolái - miután ezeknek az iskoláknak a javarésze a szerényebb vagyonú egyházi köztestületek fennhatósága alatt működött - nem állnak majd rendelkezésre a kívánt anyagi eszközök. Az Entwurf bevezető szavai alapvető megállapításként szögezték le, hogy „mancherlei Umstände haben die Absicht, und dem Schuljahre 1849-1850 eine durchgreifende Reform der Gymnasien ins Leben zu rufen . . .”, amelynek a küszöbén - átmenetileg — csak ideiglenes rendszabályokat óhajtának a tanügy irányítói bevezetni, ámde korántsem azzal a céllal, hogy azok a gimnáziumokat - páncélruhaként - változatlan és merev formák közé szorítsák, hanem hogy azok az iskolák életét keresztüljárva, az intézményekkel együtt fejlődjenek és velük együtt alakuljanak.38 („Es kann 'nicht die Absicht sein, den Gymnasien eine Organisation zu geben, welche sie wie ein metallenes Kleid ausserlich umschliesst und in unverändliahen Formen festihält: vielmehr muss sie in das Leben dieser Institute eindringen, mit ihnen wachsen und sich.gestalten.”) A szabályzat szerzői azt is leszögezték, hogy a reformok végrehajtása során támaszkodni kívánnak a tapasztalt tanerők elméleti és gyakorlati ismereteire, különösképp azokon a területeken, amelyeken amúgyis tekintettel kell lenni az egyes koronaországok általános és sajátos viszonyaira. De azzal is tisztában voltak - eleve - a szabályzat alkotói, hogy azt a tanintézetek nagy részében gyorsan végrehajtják, míg más iskolák részére csak megvalósítandó cél marad, amelyet majd fokozatosan vezetnek be, évek hosszú során keresztül közelítve meg bennök a kijelölt célokat. A szabályzat külön foglalkozott a gimnáziumok és a reáliskolák intézményeivel. Képzés tekintetében az algimnáziumok egy relatíve lezárt ismeretanyagot nyújtottak, amelyeknek az elvégzése után a tanulókat a főgimnázium magasabb lépcsőfokára és a gyakorlati élet bizo'nyos foglalkozási köreinek az ellátására is képesítették. Az akadémiától, illetve a líceumoktól átvett kétesztendős bölcseleti ismeretekkel a gimnáziumok hatesztendőről nyolcra bővültek, amely nemcsak nevelési szempontból, hanem az egységes képzés aspektusából is hasznosnak bizo202
