Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Kanyar József: Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon - különös tekintettel Somogyra (1849-1867)

természetesén az országos képnek is megfelelően alakult a megyében. De az egy tanítóra eső tanulók tekintetében is azonos volt a sorrend (rk. 430,6, református 114,3, evangélikus 55,60, izraelita 24,8) a megyében az országos arányoknak megfelelően.

Az egyes felekezetek néptanítóinak jövedelmére nézve a megyei rangsor az alábbiak szerint alakult:

1. Első helyén az izraelita tanítók állottak (332 forint átlaggal),

2. második helyen a helvét hitvallásúnk (196,44 forinttal),

3. harmadik helyen pedig a római katolikus tanítók (165,94 forinttal). Ez a kép nagyjából megfelelt az országos rangsornak is, amelyben az első hely az izraelita tanítóké volt (296,15 forint átlaggal), messze megelőzve a görög keleti (218,1 forint átlagú) tanítókat. Utánuk a sorrend a római katolikusoké (197,70 forint), az evangélikusé (190,19), a reformátusoké (180,15 forint) és a görög katolikus tanítóké (101,16 forint) volt.

Az egy tanítóra eső tanpénzek átlaga is az izraelitáknál volt a legjobb (215,88 forint), a kálvinisták (51,71 forintos) és a római katolikusok (35,81 forintos) átlagával szemben.

Az is az országos arányoknak felelt meg a megyében, hogy az izraelita iskolák gondoskodtak legjobbán az iskolai tankönyvek kézbeadásáról. Barsi adatai szerint az izraelita tanulók „12,5%-a részesült könyvbeli ajándékban”. (Országosan is a legkevesebb tankönyvet a helvét hitvallásúak osztottak ki, mindössze csak a tanulók 2%-ának!)

Az iskolaköteles és az iskolába járó gyermekek számának sorrendjében a megyében a kálvinistáké volt az első hely (94,53%, ebből a fiúké 94,76%, a leányoké pedig 94,29%), a második pedig az evangélikusoké (93,46%, a fiúké 94,08%, a leányoké pedig 92,77%), a harmadik hely a római katolikusoké volt (87,39%, a fiúké 87,05%, a leányoké 87,23%). Csak a negyedik hely volt az izraelitáké (39,97%, a fiúké 42,24%, a leányoké 36,82%).

Az országos rangsor az iskolábajáró gyermekek számát illetően az alábbi felekezeti sorrendet mutatta: 1. evangélikus (90,9%), 2. református (88,00%),

3. római katolikus (79,00%), 4. görög katolikus (61,00%), 5. izraelita (54,9%), 6. görög keleti (38,3%).

Az iskolaköteles és az iskolába nem járó gyermekek arányát illetően tehát, országosan már az ötödik helyen állottak az izraeliták, míg a tanulók 54,9%-a járt az iskolába, addig 45,1%-a elkerülte az iskola padjait. Az ismétlő iskolába ténylegesen járó tanulók felekezeti sorrendje a megyében: 1. a római katolikusoké (74,30%), 2. a helvét hitvallásúaké (29,62%) volt, míg utolsó helyen - vészesen alacsony részesedéssel - az izraelita iskolák állottak (0,13%).

Az elemi oktatás legfőbb fogyatékosságára mutatott a megyében - az országos képnek is megfelelően —, hogy mindössze csak egy iskolában tanultak egy másik élő nyelvet, kettőben női kézimunkát (az izraelita iskolák közül) és 3 helyen éneket a kálvinista iskolákban.

* * *

A tőkés fejlődés útján viszonylag kedvezőbb helyzetben elinduló és az ország legfejlettebb területévé fejlődő Dunántúlnak - polgárosodás tekintetében - a déli fele fejletlenébbb volt az északinál. Mindez alapvetően meghatározta és bizonyította a régió kedvezőbb helyzetét a művelődés területén is. A dualizmus kezdő éveire kialakult iskolábajárási arányok is - e két rész közötti, szinte met200