Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Függelék

nek is hatékonyabb támogatást nyújtsanak. A Somogy megyei Levéltárnak ez a törekvése már az 1950-es évektől kezdve kimutatható, ekkor vette kezdetét az iskolák és a levéltár „párbeszéde”, amely mindkét fél számára hasznosnak bizonyult. A levéltár elküldte kiadványait az iskoláknak, kitárva kapuit azoknak a pedagógusoknak és diákoknak, akik kutatni kívánták szülőmegyéjük múltját.

1973-ban a Somogy megyei Levéltárban országosan is példamutató kezdeményezést indítottak az iskola-levéltárosi státusz létesítésével. Az iskola-levéltáros tartja a kapcsolatot az iskolákkal, felméri a lehetőségeket és az igényeket. 1975-től évenként folyamatosan megjelentetjük Az iskola és a levéltár című kiadványsorozatunkat, amelyeket hasznosíthatnak az iskolai történelemórákon, a szakköri foglalkozásokon, és a helytörténeti vetélkedőkön egyaránt. E kiadványokat az általános iskoláknak 400, a középiskoláknak pedig 100 példányban készítjük el. Ezideig az általános iskolák részére megjelentettük a Történelmi arc- képcsarnok Somogy I. című kiadványunkat. Ez évben pedig kiadásra került a Történelmi arcképcsarnok II. című kiadvány, amelyekben megyénk jeles politikusainak, művészeinek és tudósainak az életpályáját mutattuk be. A középiskolákhoz pedig már eljuttattuk A reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Somogy megyei dokumentumainak felhasználása a történelemtanításunkban című kiadványunkat. A történelemszakkörök részére Tanácsköztársaság Somogybán címmel forgatókönyvet írtunk. A Somogy megyei KISZ Bizottsággal együttműködve jelentettük meg a Cselédsors az uradalmas Somogybán a két világháború között című kiadványunkat 1000 példányban, amelyből több százat eljuttattunk a KISZ-alapszervezetekhez és a megyében működő ifjúsági klubokhoz is. A Műemlékvédelmi és a Természetvédelmi Albizottság együttműködésével sikerült kiadnunk kiadványsorozatunknak egyik rangos munkáját, Műemlékvédelem és természetvédelem a szép tájú Somogybán címmel. A Szakszervezetek Megyei Tanácsával együttműködve 1000 példányban jelentettük meg ez évben a Munkássors-munkásgond Somogybán a két világháború között című kiadványunkat, amelyből néhány száz példányt a szocialista brigádoknak is el tudunk juttatni. A fentiekben felsorolt kiadványok nem azzal a szándékkal íródtak, hogy az iskolai történelemtanítást mennyiségileg növeljék, a szerzők szándéka elsősorban az volt, hogy valami mást, a szürke szokványos tananyagtól eltérő, érzelmileg tartalmasabb integrált ismeretanyagot adjunk a tanulóifjúságnak. Néhány kiadványnál láthatóan még szélesebb bázisra igyekeztünk támaszkodni a szocialista nemzeti tudat fejlesztése érdekében.

Az iskolai kiadványok készítése munkaközösségi munkának tekinthető, mivel az iskola-levéltároson kívül a levéltár valamennyi tudományos dolgozója - mint szerző - aktívan részt vesz benne. Eddig is kezdeményeztük és a jövőben is támogatjuk azokat a pedagógusokat, akik nemcsak részt kérnek, hanem alkotó munkájukkal részt is vállalnak kiadványsorozatunk további munkáiban. Tanárok, mérnökök, orvosok és az egyéb tudományágak ambiciózus képviselőit kívánjuk a jövőben e szolgálat érdekébe állítani. A kísérletezés néhány éves tapasztalatai igazolták, hogy az út, amelyen elindultunk járható és eredményes. Az iskola-levéltáros a felsorolt kiadványokból iskolai stúdiumokat tartott Siófok, Marcali, Nagyatád gimnáziumaiban, illetőleg az utóbbi város általános iskolájában. A bemutató foglalkozásokon részt vettek a Pedagógus Továbbképzési Intézet munkatársai, a történelemszakos szakfelügyelők és a munkaközösségi vezetők is. A három ízben megtartott iskolai stúdiumot vita követte, így megkaphattuk a pedagógusok visszajelzéseit és elemezhettük az órai munkát. A tanárok és a tanulók körében a fenti törekvésünk pozitív visszhangra talált, e munka folytatását nemcsak kérik, de igénylik is. Kiadványainkat pedig az ország különböző területeiről kérik az iskolák, a könyvtárak és a levéltárak.

A továbbiakban azokról a kísérletekről kívánok beszámolni, amelyet a levéltárban működő kutató klubban végzünk. A kutató klubot 3 évvel ezelőtt alapítottuk azzal a szándékkal, hogy biztosítsuk a kutatás lehetőségét azoknak a középiskolás fiataloknak, akiknek a történelem iránti érdeklődése az átlagosnál nagyobb. A klub mintegy 20 fővel működik, az iiskola-levéltáros vezeti, akinek az irányításával a fiatalok megismerkedhetnek a kutatómunka és az alkotás örömével. Az évi program alapján mindenkinek kutatási feladatot adunk, amelyekről a tanulók a havonként tartott foglalkozásokon beszámolnak. Ezekkel a tanulmányokkal részt vehetnek a középiskolai versenyeken, de a jobb tanulmányok már publikációs lehetőséget is kaptak a Megyei Honismereti Híradóban és a különböző iskolai kiadványokban. A klub tagjaival évente meglátogatjuk a szomszédos megyék levéltárait, ez év tavaszán pedig az Országos Levéltárat tekintettük meg. A klub tagjai körében rendkívül népszerűek az olyan jellegű dokumentumok, amelyek alapján a tanulók egy-egy cseléd, vagy munkás levél nyomán elindulva felkeresik az egykori kérvényezőket, megvallatva őket változó sorsukról és életükről.

366