Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez
realizálhatóság, s annak is legelső feltétele: a rendelkezésre álló forrásanyag jellege és mennyisége szabja meg. A megyei politikatörténeti jelenségek valósághű, differenciák megírásának elősegítéséhez itt még egy olyan gondolattal járulnánk hozzá, amelyről a városi politika kérdéseinek tárgyalásakor ugyan nem szóltunk, holott ott is feltétlenül kamatoztatható lőhet. A megyei közéletben azonban ez is összetettebb jelenség. A hatalmi vagy uralkodó elit kérdéséről van szó. Miként az országos történet feldolgozásában ma már a marxista történet- írásnak elengedhetetlen feladata a politikai életnek a korábbinál lényegesen differenciáltabb ábrázolása, s miként ehhez alapvetően helyes követelményként jelentkezett az uralkodó elit kérdésének vizsgálata9, úgy véljük, legalább ilyen fontos a helytörténetírásbán is a helyi közigazgatási-politikai egységek keretében zajlott társadalmi-politikai közélet lehetőségig pontos, árnyalt feltárása. A kutatások mai állásának fényében, a történelemtudománynak a magyar politikai élet folyamatairól eddig alkotott képe eredményeként ma már nyugodtan leszögezhetjük: a felszínen, tehát a mindennapi politikai életben nem a társadalmi formációból következő alapvető választóvonalak mentén, az alapvető osztályellentétek, az osztályharc erővonalainak közvetlen irányában folyt a küzdelem, hanem sokkal inkább a hatalmon lévő, a politikai szférát is kézbentartó uralkodó osztályokon belül, az uralkodó osztályokat alkotó - egymással egyébként az alapkérdésekben mindig összetartozó - rétegek s ezek bizonyos csoportjai között. (Az uralkodó politika az osztálytársadalomban az uralkodó osztályok politikája.) S ez nemcsak az országos politika színterein volt így, hanem a helyi politika berkeiben is. A városi politikában a helyi hatalmat közvetlenül kézben tartók küzdöttek gazdasági-politikai hatalmi pozícióik védelméért, vagy éppen kiterjesztéséért, az uralkodó osztályok hatalomból kiszorult rétegei pedig a nagyobb hatalom megragadásáért, elhódításáért, s a megyében - többnyire még nagyobb hatalmasságok között - a harc lényegében ugyánezért folyt. Helytörténeti keretben, helyi forrásanyagon - ezt mutatja a helytörténetírói tapasztalat - kiváltképpen meggyőző módon, hallatlanul plasztikusan lehet bemutatni azt, hogy az uralkodó osztályokon belül hogyan különül (nek) el a hatalmat közvetlenül birtokló csoport(ok). A helyi (hatalmi) elit sokszor szinte maffiaként telepszik rá a helyi társadalmi, társasági közéletre: a helyi politikára. A helyi gazdaságpolitika, a községpolitika, a helyi politika (választások, törvényhatósági pártok, vagy akár kisebb jelentőségű politikai színezetű csetepaték), a helyi kultúrpolitika (egyházi befolyás, tankerületi ügyek, kultúrház, ifjúsági mozgalmak, egyesületek stb.) kézbentartásával sokszor nemzedékeken keresztül ugyanazok a családok irányítják az adott helység, sőt a nagyobb köz- igazgatási egységet jelentő járás vagy megye életét is. Helyi eliten - hasonló módon, mint az országos uralkodó eliten - az adott helységnek az ország társadalmi-politikai rendszerének egészébe illeszkedő politikai és gazdasági vezető rétegét, pontosabban e vezető rétegnek a politikai és a gazdasági hatalom kulcspozícióit közvetlenül kézbentartó csoportjait értjük. A politikai és a gazdasági hatalom döntő pozícióit közvetlenül birtoklók azon körét, amelyben a különböző érdekek összeütközésének folyamán a legfontosabb politikai döntések formálódnak és alakulnak ki, s ahol végül e döntéseket - közjogi értelemben véve is - formalizáltan meghozzák. S itt kifejezetten utalnunk kell arra, hogy az elit fogalmán nem az - egyébként a köznyelvben sokszor használt 37
