Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Függelék

gyalták meg, a tanácskozás eredményeit dokumentumkötetbe foglalva. Ugyancsak figyelemre méltók voltak azok a jubileumi tudományos ülésszakok, amelyeket 1973-ban az esztergomi és a székesfehérvári milleneumi, valamint a főváros és Kaposvár centenáriuma alkalmával rendeztek.

E tudományszervezési-közművelődés folyamatában mindig a tudományos tanácskozásoké volt a kezdő érdem, amelyet rendszerint kiállítások, szakelőadások és hírlapi cikkek követtek, majd a tanácskozások eredményeképpen dokumentum-kötetek, és olyan tanulmányok, amelyek végülis egy-egy tanulmánykötetben láttak napvilágot (Győr, Kaposvár, Vésztő, Haj- dúhadház, Mezőberény, Sarkad, Józsa, Hajdúböszörmény, Salgótarján, Tatabánya stb.).

Igen tekintélyesnek mondható azoknak a sajtócikkeknek a száma, amelyek a levéltári dolgozók tollából láttak napvilágot. A vizsgált tervidőszak idején 785 cikk publiká- lódott a különféle megyei és országos napi-, hetilapok és folyóiratok hasábjain. A levéltárak munkájáról készült beszámolókból kiderült az, hogy 1974-75-ben mindössze csak 6 levéltár munkájáról és eredményéről nem jelent meg egyetlen sajtócikk és riport sem (27,27%). Az idézett 6 esztendő folyamán a levéltárakról írt cikkeknek a száma pedig 715 volt.

De említenünk kell azokat a telekommunikációs pódiumokon elhangzott beszélgetéseket, riportokat, kerekasztal konferenciákat is, amelyek a területi levéltárak hírnevét öregbítették.

A levéltári propaganda kiadványok sorában említjük az 1976-ban megjelent „Guide to the Archives of Hungary” című levéltárvezető angol nyelvű kiadását, amely a hazai általános és a szaklevéltárakról nyújtott rövid történeti áttekintéseket a levéltárban lévő fontosabb fondok és kiadványok felsorolásával.

Említenünk kell „Emlékezzünk régiekről” című rádiósorozatot, amelyek a magyar levéltárak értékeinek színes és szakszerű bemutatásával sokat segítettek az intézmények népszerűsítésében, tálcán kínálva fel azokat a közművelődés területén hasznosítható dokumentumokat, amelyeket a százados falak őriznek. Kívánatos volna, ha e sorozat folytatásaként - Benda Káknánékkal - akár a televízióban is kivitelezhető formákban bemutathatnánk a magyar levéltárak műhelymunkáit a tudomány és a közművelődés területén.

De a területi levéltárak közművelődési tevékenysége során aligha hagyhatjuk említés nélkül azokat az alkalmi kiadványsorozatokat, amelyek a levéltárosok szerkesztésében és közreműködésével jelentek meg hazánkban. Ezekkel a kiadványainkkal nemcsak a szülőföldhöz való kötődést, hanem a történeti közgondolkodás színvonalát is javítani akarjuk. Ilyen folyóiratok élén látjuk a levéltárosokat Békésben (Békési élet), Vasban (Vasi Szemle) és Somogybán (Somogyi Almanach, Somogy, Somogyi Honismereti Híradó stb.)., továbbá a Baranyai Helytörténetírás, a Tolna megyei Évkönyv, a Fejér megyei Évkönyv, a Somogy megyei Levéltári Évkönyv, a Hajdú-Bihar megyei Levéltári Évkönyv, a Bács-Kiskun megye múltjából, Tanulmányok Heves megye múltjából, Borsodi Történeti Évkönyv, Tanulmányok Csongrád megye múltjából stb. E szerkesztői tevékenység mellett, ha röviden is, a levéltárak közművelődési tevékenységében számon tarthatjuk a levéltári kiadványok recenzeálásának a tevékenységét, a különböző helyi és országos folyóiratokban, illetve a tájat érintő helytörténeti tanulmányok lektorálásának a munkáját is.

* * *

A területi levéltárak az 1974-ben kibocsátott „Irányelvek az általános levéltárak köz- művelődési tevékenységéhez” c. módszertani) útmutató alapján összeálították az V. ötéves tervbéli közművelődési feladataikat. E tervidőszak felénél tartva már kitapogathatok azok a közművelődési tevékenységi formák, amelyeknek kívánatos a megvalósítása a tervidőszak végéig. Mégpedig:

a) Ennek a tevékenységnek - továbbra is - kiadványcentrikusnak kell lennie.

b) Az ötletszerű közművelődési tevékenységet mindenütt fel kell váltani(a a tervszerű közművelődésnek.

c) A mennyiségi mutatók helyett a minőségi színvonalra kell törekedni.

d) Az egyes levéltári adottságoknak legmegfelelőbb közművelődési tevékenységet kell folytatniuk a levéltáraknak - e tevékenység személyi és tárgyi adottságaival harmóniában.

A konkrét további tennivalók során:

1. A levéltáraknak az iskolai történelemoktatás terén kimeríthetetlen a lehetőségük. Ezért a helytörténeti szöveggyűjtemények sorozatát teljessé kell tenni minden megyében.

2. Legyenek a levéltárak a munkásművelődést segítő közművelődési tevékenységnek is jelentős tényezői.

364