Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez
tudatában, pontosabban a megye különböző társadalmi rétegeiben, különösen politikailag hangadó és vezető garnitúrájának tudatában, ideológiájában az adott történelmi hagyomány. Fel kell természetesen azt is tárnia, hogy a megye vezető körei különböző politikai céljaikért taktikai meggondolásból - eszközként, mozgósító erővel - hogyan ápolták ezeket a tradíciókat, s mikor mit tartottak érdemesnek „bevet'ni” a köztudatba (a helyi sajtóban pl.). A megye - mint viszonylag nagyobb területi egység - gazdaságilag s (ennek következtében) társadalmilag heterogénebb, mint a város. A nemzetgazdaság egészét, a nemzeti jövedelem megtermelésében való részesedését tekintve rendszerint uralkodó szféra a mezőgazdaság. Különösen áll ez a múlt századra, de legtöbb megyénk esetében érvényes volt ez a szocialista átalakulás időszakáig is - még sokszor ott is, ahol a megye egy-egy városába'n jelentősebb ipari termelés bontakozott ki a XX. század első felében. A megyék társadalmi viszonyainak vizsgálata is hasonló eredményhez vezet. A legtöbb megyében a lakosság lényegesen nagyobb hányada élt az agrárgazdaságból, nagyobb számban tartozott az agrártársadalomhoz. A magyar tárasadalom sajátos fejlődéséből következő - az ország egészére a századfordulón már jellemző - kettős struktúra a megyék jelentősebb részében a XX. század közepéig (legalábbis, ami a városi- polgári lakosságot és a munkásosztályt, tehát a kapitalista társadalmi szerkezetet illeti) még csak tendenciájában meg'nyilvánuló, inkább kialakulóban, kiteljesedőben lévő folyamat, semmint e megyék társadalmának jellemzésére alkalmas, állapotot tükröző szerkezet. A megyei városokban azonban - mint erről az előzőkben szóltunk már - ha felemásan is, ha számos körülmény által korlátozottan is, de jelen van - fejlődőben, egyre erősödőben - a polgári struktúra. Ilymódon a megye társadalmi viszo'nyainak finom vizsgálatát célzó helytörténeti munkának mindig számolnia kell azzal, hogy a várossal szemben a megyei keretben nem talál homogén társadalmat, aminthogy a megyei politika is - éppen a fentiek következtében - jóval összetettebb, lényegesen sokrétűbb felépítményi jelenség, mint a városi politika. (A fentiek figyelembevételével már-már azt is meg kell fogalmaznunk, hogy a megyetörténet művelése szaktörténész feladat. Majdnem olyan összetett vizsgálatot követel, mint az országos történeti szintézis. Messze ezt igazolják az eddig megjelent megyei monográfiák is, amelyek közül a legjobbak a szaktudomány mércéjével mérhető igényes és színvonalas művek, s ezek szerzői többségükben szaktörténészek. Akadhat a szerzők között természetesen a szőkébb szakmán kívül álló is, magasszintű, a szaktörténész felkészültségéhez hasonló elméleti, módszertani igényesség és tájékozottság nélkül azonban nem születhet igazán jó munka.) A megyei keretekben zajló politikai élet rekonstruálására rendszerint a komplex megyetörténet megírásakor van szükség - többnyire a megyei monográfia megfelelő fejezetedként kerül rá sor. Egy megye kiterjedt politikai életének komplex vizsgálata azonban önálló helytörténeti téma is lehet, sőt, önálló vizsgálat tárgyát képezheti az országos politikai jelenségek egyiké'nek adott megyében való sajátos megnyilvánulása is. (Pl.: Fejér megye politikai története 1919- 1945 között, illetve: A legitimizmus Fejér megyében 1919-1931). Igen gazdag tematikai választékot nyújt tehát a korszak a kutatónak. A választható témák értékét a szaktudományos fejlődés által szabott igények mellett elsősorban a 36
