Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez
kezdték meg magyarországi életüket.) Jelenlétük nagymértékben befolyásolta a politikai légkört is. A 30-as évek második felében másirányú népmozgás figyelhető meg: a vidékről, zömmel a mezőgazdaságból indul meg áramlás a városokba. (Itt is elsősorban a fővárosba.) Ez ismét a lakásviszonyok, a kommunális ellátás, az élelmezés terén okoz bizonyos feszültségeket, amely mind a kormányzatnak, mind a városvezetésnek aggodalmat okoz, s különböző inézkedésekre kényszeríti őket. A városok munkásságának szerkezeti alakulása és politikai arculatának formálódása a korszakban szorosan összefüggő jelenség. A szélsőjobboldali befolyás terjedésének szempontjából is rendkívül fontos annak vizsgálata, hogy a 30- as években különösen gyorsan feltöltődő munkásosztály honnan, milyen társadalmi rétegből kapja az utánpótlást. Hasonlóan összetett szempontok miatt (társadalmi szerkezet s a politikai történet, a politikai mozgalmak vonatkozásában) fontos a korszakban a városi kispolgárság beható vizsgálata, a városi lakosság egészéhez való arányának, a termelésben elfoglalt helyének, életmódjának, politikai törekvéseinek megállapítása. Ezeknél a vizsgálatoknál az ellenforradalmi rendszer jellegével kapcsolatban is fontos szempont a felekezeti megoszlás kérdése. Ez ui. segítséget nyújt a liberális, demokrata polgári ellenzék bázisának, befolyásának értékeléséhez, s vizsgálata mindenképpen elkerülhetetlen, mert az 1938. és 1939. évi zsidótörvények a városi lakosság jelentős hányadát érintették. A gazdasági és társadalmi viszonyok beható és sokoldalú elemzése alapján vele szerves egységben kerülhet sor a város politikai életének bemutatására.8 Az egyes osztályok, rétegek, csoportok politikai orientációja, sőt tevékenysége - mint erre korábban már utaltunk - nem épül mechanikusan a gazdasági és társadalmi alapokra. A politikai szféra - relatíve nagyhatású - önmozgásán keresztül olykor hallatlan erővel hat vissza az őt létrehozó és determináló viszonyokra (gazdaságpolitika, szociálpolitika stb.). Mint a szubjektív tényezők egyik legfontosabbika ilymódon közvetlenül befolyásolja, módosíthatja s hosszabb-rövidebb távon meg is határozhatja az objektív folyamatokat. Az ellenforradalmi rendszer történetének aprólékos kutatása közben a helytörténeti kutató tömegével találkozhat olyan tényekkel, hogy a gazdasági-társadalmi meghatározottsággal nem áll összhangban a politikai állásfoglalás. A helytörténet írójának éppe'n ezért fel kell tárnia az egyes társadalmi kategóriákba ható politikai-eszmei befolyást, a környezet, a neveltetés, a hagyomány erejét, az alapvető osztályérdekeken túl a közvetlenebbül ható réteg-, csoport- s egyéni érdekek nyilvánvalóan alapvető hatását, egészében pedig mindazokat a rendkívül kusza és bonyolult viszonyokat, amit éppen a konzervatív diktatórikus ellenforradalmi rendszer politikai mechanizmusa produkált a korszak szereplője számára. A politikai viszonyokat, a pártok helyzetét ugyanis alapvetően az ellenforradalmi berendezkedés jellege szabta meg, mely elsősorban a baloldal számára állított korlátokat, s noha a szélsőjobboldali radikalizmusnak a konszolidálódott hatalmi rendszert veszélyeztető törekvéseit is igyekezett visszaszorítani, mégis inkább volt nyitott jobibfelé, mint a baloldal számára. Fel kell tárni, hogy milyen politikai pártok, szervezetek, egyesületek működtek a városban, honnan, kikből tevődött össze ezek vezető testületé, milyen programmal rendelkeztek, s mely rétegek alkották tömegbázisukat. Külön jelentősége van a középrétegek, s ezen belül a kispolgárság politikai orientálódása, valamint a nem szervezett munkásság - főként a lum33
