Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez

rül megindított népművelési törekvésekig, vagy éppen a munkáskultúra manipulálásának kérdéseiig.

Az adott helység munkásmozgalmának bemutatásakor rekonstruálni kell azokat a helyeket, ahol az első gyülekezők, az első gyűlések voltak, ahol az első szervezetek megalakultak, továbbá azokat, ahol azután a rendszeres szervezeti élet otthonra lelt. A mozgalom ilyen „gócpontjaiként” egyes gyárak, üzemek, munkásotthonok, vendéglők, pártszervezetek, szakszervezetek otthonai jöhetnek számításba, vagy ahol a városi fejlődés még ezek egyikét sem produkálta, egyes lakások, esetleg kirándulóhelyek. Portrét lehet adni a mozgalom nevezetesebb helyi személyiségeiről, vagy méginkább olyan jelesebb, az adott helységből származó országos vezetőiről, akiknek pályája i'nnen indult. Fel kell tárni a munkásmozgalom helyi fontosabb eseményeit, s sztrájkokat, tüntetéseket stb. Be kell mutatni, hogyan politizáltak a helyi vezetők az országgyűlési, méginkább a helyi ún. községi választások alkalmából. Betartották-e a párt központi utasításait, avagy - esetleg a helyi viszonyok figyelembevételével - más taktikát követtek. Voltak-e elég erősek ahhoz, hogy a helyi törvényhatósági választásokra képviselőket bejuttassák, vagy eleve a polgári pártok valamelyikét támogatták? Ha voltak képviselőik a helyi önkormányzatban, hogyan kamatoztatták ezt a helyi gazdaság- és szociálpolitikában, volt-e befolyásuk a kultúrpolitikára? Volt-e önálló koncepciója a helyi vezetésnek e fő kérdéseket illetően?

Meg'növekszik a politikatörténeti események feltárásának jelentősége természetesen a forradalmak - a polgári demokratikus forradalom és a Tanács- köztársaság - időszakában. Nem érdektelen nyomonkövetni, hogyan reagál a város 1918-ban a felgyorsult eseményekre. Van-e kezdeményezés a városvezetésben? Elérik-e a nagy sztrájkhullámok a városi munkásság szervezeteit is? Hogyan nyilvánul meg a város közhangulatában, egyes elemeinek magatartásában az összeomlás híre, az őszirózsás forradalom teremtette új helyzet? Csak reagált-e mindenre a város, vagy magában a helységben is alakult ki politikai válság, majd forradalmi helyzet? Roppant fontos ugyanezen kérdések nyomon- követése a polgári demokratikus forradalomtól a proletárdiktatúra kikiáltásáig terjedő időszakban is. Kezükbe ragadják-e a helyi hatalmat az elnyomott osztályok? Alakulnak-e, s ha igen, hogyan politizálnak a helyi tanácsok? Be kell mutatni, hogyan kerül sor a hatalom átvételére 1919. március 21. után, s kik vállaltak vezető szerepet a Tanácsköztársaság idején. Mi lett a „politizálás” új tartalma a proletárforradalom időszakában, s szervezkedtek-e, ha igen, hogyan az ellenforradalmi erők a városban.

Az ellenforradalom felülkerekedése, majd a rendszer berendezkedése természetesen új kérdéseket vet fel. A tőkés rendszer restaurációja sok alapvonást őriz meg a dualizmus időszakából, de számos lényeges új motívum is jeléntke- zik. Ezekre vonatkozóan nyújtanánk néhány szempontot a következőkben.4

Természetes, hogy sikeres politika-történeti elemzés érdekében az új korszaknak is át kell tekinteni a gazdasági-társadalmi fejlődés új jelenségeitGazdaságtörténeti vonatkozásban a korszak új motívumai közül csak "néhányat, a legfontosabbakat említjük. A háború utáni gazdasági újjárendeződés, a termelés megindítása nehéz körülmények - az ország megváltozott területi helyzete és annak következtében előállott, meglehetősen szegény nyersanyagellátottsága, valamint a külső piacok jelentős részének elvesztése - közepette ment végbe. Az egész ‘nemzetgazdaság béketermelésre való átállásának folyamán meg5°