Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai
lengyeltóti és tabi járásainak a déli parttal érintkező területeire, 12 feladatkört írva elő a számára. (1. partszabályozás, 2. mocsaras területek lecsapolása, 3. ivóvíz csatornázás, világítás, 4. erőművek létesítése, 5. közlekedési utak építése, 6. tavi közlekedés, 7. parcellázások, építkezések, 8. üdülő- és gyógytel epek létesítése, 9. parkosítás és fásítás, 10. olcsó élelmezés, 11. ipartelepek létesítése és végül 12. a testedzés és a sport.) A Balaton-kultusz szószólójaként tevékenykedett az 1921-ben megalakult Balatoni Társaság is, amely irodalmi, művészeti és tudományos egyesületként a kormányzathoz közelálló közéleti tényezőkből állította össze testületi tagságát a fővárosban. Fővédnökei között olvashattuk Festetics György herceg nevét, védnökei között pedig Bethlen Istvánt, Keresztes-Fisoher Ferencet, Hóman Bálintot, Virág Ferenc megyés püspököt stb. Elnökévé József Ferenc főherceget, társelnökévé pedig Herczeg Ferenc írót választották. A társaság szakosztály-elnökeinek a sorában már kiváló szakemberek névsorával találkozhattunk (Lóczy Lajos, Csók István, Cholnoky Jenő, Bakay Lajos, Thoma József stb.). Az említetteken kívül még számos más országos egyesület is zászlajára írta a Balaton-kultsz ápolását. Közöttük említhetjük az 1890-ben alapított Dunántúli Közművelődési Egyesületet, az 1888-ban alakult Magyar Turista Egyesületet, az 1906-ban alakult Országos Gyermekvédő Ligát, amely 1939-ben a Gyermekszanatórium Egyesülettel bővült, az 1932-ben alapított Magyarországi Kárpát Egyesület Karafiáth Jenő székesfővárosi főpolgármester elnöklete alatt működő balatoni osztályát, a V ár megyék és Városok Országos Mentőegyesületét, amely 1927-ben kezdte meg működését a Tó körül, az 1936-ban alapított Balatoni Gyümölcstermesztők Egyesületét, de említhetnénk még a Magyar Földrajzi Társaságot, a Magyarhoni Földtani Társulatot, a Magyar Automobil Clubot, a Magyar Cserkészszövetséget, a Magyar Touring Clubot, a Magyar Természettudományi Társulatot, s a Baross Szövetséget. Az 1929. évi XVI. te. és a 2820/1931., valamint a 7590/1933. évi ME. sz. rendeletek alapján a Balatoni Intéző Bizottság lett - 1928-tól - a Tó partja mellett fekvő gyógy- és üdülőhelyek ügyeinek az egységes irányítója. Az intéző bizottságnak a hatásköre és illetősége nemcsak a tómenti gyógy- és üdülőhelyekre terjedt ki, hanem mindazon területekre is, amelyek a partvonaltól számított 3 km-en belül feküdtek a Tó mentén. Ily módon egyesítette egységesen magába mindazokat a szerveket, amelyek intézkedésre voltak jogosultak a belügyi kormányzat fennhatósága alatt, egyszerre lévén véleményező testületé a kormányzatnak csakúgy, mint az akkor még három megyei törvényhatóságnak. (Somogy, Veszprém és Zala megye.) Működésének sommázataként sok-sok adatot idézhetnénk az 1940-ben megjelent Balatoni könyvből, az intéző bizottság hivatalosnak is tekinthető kiadványából. A legtöbb kül- és belföldi vendéget fogadó fürdőhelyek 1939-ben a déli parton az alábbiak voltak: A bel- és külföldiek Az eltöltött éjszakák Balatonlelle Siófok Zamárdi Boglár száma 9489 6703 6483 5276 száma 107 732 78 979 159 301 115 691 IU
