Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai
A századforduló utolsó évtizedének statisztikai táblázata mellett vessünk egy futó pillantást a fürdőkultúra fejlődésének számszerű eredményeit is jól tükröző igoj-es táblázatra: A fürdőhely neve Az állandó fürdővendégek száma A szállodák száma A kiadó szobák száma Balatonberény I OOO--- I 5OO 4 2 00 Balatonkeresztúr 200--- 3OO — 3 0 Fonyód 600— 700 4 4OO Balatonboglár 800— i 000 3 3OO Balatonlelle I OOO--- I 5OO 2 3 50 Balatonszemes 600— 700 2 80 Balatonszárszó 400— 600 — 150 Balatonföldvár I OOO--- I 200 4 I OO Zamárdi O Cd J) 0 Cd —: 7 0 Siófok 8 000— 9 000 5 4OO Összesen 14 000—16 800 24 2780 A fürdővendégek számának kb. ötszörös, a kiadó szobák számának a tízszeres növekedése mellett - a vizsgált másfél évtized alatt - aligha lehet szó nélkül elmenni. A fejlődés ilyen gyors növekedése nemcsak a századforduló évtizedében fellendülő villa- és nyaralóópítkezésekkel volt összefüggésben - különösképp Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonszemes és Siófok nagyléptékű fejlődésében hanem az intézmények, a szállodák, a vasútállomások, a kikötők, a fürdőtelepi strandok stb. építésével is. A trianoni békekötés után hazánk számos klimatikus gyógyfürdőhelye került az utódállamok kezébe. E körülmény ugrásszerűen megnövelte a Balaton utáni érdeklődést, a Tó-parti nyaralók és villák számának a növekedését. De a világháború után még - a nehéz gazdasági viszonyok között fellendült építkezéseik is - kedveztek a Tó körüli villák számbeli növekedésének. Míg 1921-ben csak i960 villa volt körös-körül a Tó partján, 1927-ben már 3236, 1937-ben pedig 6828, s ez a szám 1941-ben 8000-re, két évtized alatt tehát a négyszeresére növekedett, a lakosság pedig csaknem a másfélszeresére, az 1920-ban élő 67 500 lakosságszámról - az 53 part menti községben - 1960-ban már 99 161-re emelkedett. Ekkorra már a Tó körüli törvényhatóságoknak, főképp azonban a kormányzatnak is gondolniok kellett a Balatonnal kapcsolatos különleges jogállású hatósági szervezetek kiépítésére és a Tóval összefüggésben speciális jogszabályok alkotására és végrehajtására. „A Balaton mentén felmerülő teendők ellátására” miniszteri biztosként, elsőként Sipeki Balás Béla, Zala megyei főispánt nevezte ki a földművelésügyi miniszter a belügyminiszter hozzájárulásával. Somogy törvényhatósága a kinevezést a 352/1916. kgy. sz. határozatával hagyta jóvá az első világháború derekán. Zala kezdeményezésére a megye 820/1920. kgy. sz. határozatával Balatoni kultuszdíjat is alapított szabályrendeletével, amelynek heti 25, illetve 12,50 koronában történő megállapítását 1921-ben már mérséklendőnek tartott. (22/1921. kgy. sz.) A 4995/1921. ME sz. rendelet a Balaton-kultusz egységes irányítására és fejlesztésére azonban már kormánybiztost nevezett ki a megye akkori marcali,
