Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez
I egyházi adózásokhoz kapcsolódó források a fontosak. Megbízható adatokat találunk 'azonban terméseredményekre, egészségi viszonyokra, az iskolai oktatásra vonatkozóan is. A 'korábban országosan kötelezővé tett egyháztörténeti krónikát a lelkészek általában rendszeresen vezették, ezek a szorosan vett lelki go'ndozás kérdésein túl - szerzőtől függve változóan - az anyakönyvi adatokat, az iskola és a templom ügyeit, a hívők szokásait dolgozták fel. A hosszú ideig csupán a lelkészek által vezetett anyakönyvek (más forrásokkal kombinálva) az egyes családok folytonosságára, a népmozgalomra, születésre és halálozásra nyújtanak támpontokat. (Az anyakö'nyvek természetesen nemcsak a parasztságra, hanem más társadalmi rétegekre is fontosak.) A polgári jellegű parasztbirtok kialakulásának időszakára a korábbi földesúr, vagy a környék más nagybirtokos családjának fönnmaradt iratai (perek, szerződések, területi ügyek) közvetett szövetkezések, pénzintézetek, gazdasági egyesületek megyei levéltárakban őrzött iratai egészíthetik ki a gazdasági tevékenységre vonatkozó forrásokat. Magántulajdonban, többnyire régi házak padlásán is bizto'n remélhetni töredékes, de esetleg tekintélyes mennyiségű paraszti magán- és hivatalos iratokat. Kis falvakban a bíró saját személyi iratai és hivatalos iratai összevegyültek, a mindennapi élethez kapcsolódó feljegyzések egy része látszólag nem is volt hivatalos, megmaradt a bíró családi anyagában. Számos körlevél, reklám vagy propagandafüzet, a csak saját használatra készített tartozásjegyzék, hivatalos dolgokról tudósító magánlevél, szerződéstervezet, panaszlevél maradt meg magánházaknál s keverededett össze az Amerikába vándorolt rokonok, a két világháború frontjain és táboraiban hányódó családtagok leveleivel, számlákkal és regi újságokkal, tankönyvekkel, marhalevelekkel és kidobált imádságosköny- vekkel. Ezek minden darabja türelmes munkával hasznosítható. ___ A fölöttes hatóságok iratanyagából elsősorban a vármegyék iratait kell megemlíteni. A polgári korszak első negyedszázadában a megyeszervezet - bár sokat megőrzött korábbi vonásaiból - többszöri és jelentős átalakuláson ment át. Következik ebből, hogy iratanyaga is tükrözi ezeket az átalakulásokat. 1848- 49-ből téma szerinti elosztásban beadványok, jegyzőkönyvek, sőt néha kormány- biztosok iratai maradtak meg. Az abszolutizmus kezdeti időszakából is aránylag kevés forrás van, jórészt a későbbi selejtezések következtében. A megyefőnöki iratok (1850-1860) eléggé hiányosak, ,a 4-5 -megyét magába foglaló kerületeik iratait az Országos Levéltár őrzi. A megyei levéltárakban maradtak fenn abszolutizmuskori szolgabírói iratok. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ,az 1860-a-s októberi diploma után mintegy visszaállt a korábbi megyerendszer, 1861 után az irányítási módszer visszakanyarodik az abszolutizmus első periódusának gyakorlata irányába. A kiegyezéssel bekövetkező átalakulás az irattermelés szempontjából nem jelentett minőségi változást, viszont az anyagokból ténylegesen több maradt az utókorra. A megye fokozatosan differenciálódó irányító tevékenységét a szaporodó bizottságok, szakigazgatási szervek jelzik, s egyben korszakunkban következik be a központi kormányhatalom közvetlen helyi szerveinek (adóhivatalok, műszaki hivatalok, csendőrség stb.) teljes kiépítése. A megyében működő alsó- (és középfokú) úrbéri törvényszék iratanyagai képezik a jobbágyfelszabadítás, a kisparaszti földbirtok kialakulásának fő forrását. Az 1848-as forradalom után az úrbéri ügyek az alispáni feladatok közé kerültek, az abszolutizmus pedig létrehozta 1856-ban az úrbéri bíróságokat, ii
