Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Andrássy Antal: Egy köznemesi család Somogyban a reformkorban (Noszlopy Gáspár ifjúkora)
Hrabovszky, a Káldy, a Stettner, a Zmeskál és a Gyanmarhy családokkal is jó kapcsolatot tartott fenn a Noszlopy család. Kölcsönösen meghívták egymást és egymás keresztkomái lettek. A megyei közéletben többségük igen kevés befolyással bírt, lévén földjük és vagyonuk csekély, noha régibb keletű nemesség birtokosai voltak. Többségüknek, így Noszlopynak is a nemesi kiváltság, főleg a gyermekeiknek további kiemelkedést, illetve lehetőséget csillantott meg. Noszlopy atyjához hasonlóan, feltehetően még az ő inspirációjára II. József császár életével és a XVI—XVII. századi vallásháborúk korszakával kezdett foglalkozni. Ezek befejezésére vrácsiki éveiben, csak öregkorában jut majd idő. 2. A vrácsiki örökség és a Noszlopy család Noszlopy Antalt a várható családi örökség 1802 első hónapjaiban végleg Somogyba, Vrácsikra szólította, miközben Vas megyei birtokát testvérének átadta. Somogybán anyja, illetve a magtalanul elhalt nagybátyja 760 holdas birtokát örökölte, nagyobbrészt a vrácsiki határban. Az ekkora birtok irányításához nem szokott Noszlopyt elkeserítő kép fogadta új birtokán. Az község határában még a dombhajlaton lévő kétszobás kis házacska is elhanyagolt állapotban volt. A tomácos, folyosós ház alig volt nagyobb a községben lévő többi háztól. A birtok is szomorú képet nyújtott a korábbi rossz gazdálkodás következtében. A tulajdonosok örökös tőkeszegénysége nem tette lehetővé - a későbbiek során sem - a közepesnél gyengébb földek gazdaságossá tételét. A község, Vrácsik sík fekvésű, homokos határú volt, sok hasznavehetetlen földdel, Kaposvárról mintegy 22-23, a legközelebbi községtől Somogysárd- tól pedig 2-2,5 kilométerre. Környékének egy részét 1697-ben a Somssich család kapta és a sárdi Somssich ág a későbbi években itt növelte birtokát. Az 1806. január 8-i megyei nagygyűlés 1958. sz. határozata szerinti birtokösszeírás alapján, Vrácsik község 2586 holdjából Noszlopy Antalnak 646 1/2 hold valamint két rokonának, Berzsenyi Istvánné és Berzsenyi Benedek családjának hasonlóan ugyanennyi föld volt birtokában. Sörnyepuszta határában (összesen: 1800 hold) Noszlopynak és a két Berzsenyi családnak pedig 60-60 holdat írtak össze.13 Noszlopy vrácsiki földje IV. osztályú, a sörnyei pedig III. osztályú volt. 1807-ben, a nemesi felkeléskor kivetett adózáson Noszlopy évi jövedelmét 765 forintban vallotta be.14 Az 1806-os katonaállításkor pedig, a napóleoni háború idején 3/8 gyalog katona kiállítására az 58 forint 50 krajcár fizetésére, 7/8 pozsonyi mérő rozs és 2 3/16 pozsonyi mérő zab szolgáltatására kötelezték.15 1814- ben, az újabb hadiadó kivetésénél a fizetett összeg 47 forint és 87 krajcár volt, a III-ad osztályú 60, és a IV. osztályú 706 4/8 hold után.16 A község lakossága az első hazai népszámláláskor 307 fő, a házak száma pedig 43 volt. A férfiak száma 153, míg a nőké 154 volt. A férfiak közül 11 nemes, 64 zsellér és 17 egyéb, míg a többi 1—18 éves fiatal volt.17 Ekkor, a község birtokosai között találjuk Bárány Pált, Benkő Sándort, Berzsenyi Istvánt, Berzsenyi Jánost, Berzsenyi Benedeket és Takács Józsefet. A XIX. század derekán (1848) pedig a Noszlopy családot, Berzsenyi Móricot, Bárány Imrét, Madarász Károlyt, Fodor Emmát, Bárány Gusztávot, Bárány Szidóniát és 540 holdjával, 114
