Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Andrássy Antal: Egy köznemesi család Somogyban a reformkorban (Noszlopy Gáspár ifjúkora)
inatlan és protestánsellenes légkörben a nem katolikus értelmiség előtt a hivatali előmenetel nem sok jövővel kecsegtetett. Noszlopy Antal a jogász évek elvégzése után az 1790-es évek derekán megyei szolgálatot vállalt. Mint megyei esküdt, hamarosan belekósolt a megyei közéletbe. 1796-ban családot alapított, feleségül vette Tolnay Zsuzsannát, s az ifjú család hamarosan Dukába költözött. 1797 októberében született első gyermekük, akinek a Sophia Antónia nevet adták. Az első gyermeknél a kor szokása szerint 8 keresztszülő nevét jegyezte be a kissomlyói evangélikus lelkész, közülük négyen dukai kisnemesek voltak. Közöttük van a család barátja, Stettner György Nemesdömölkről is, valamint a fiatalasszony és a férj rokonságából is egy-egy pár.7 Két év múlva, 1799 június végén László született, akit 1805 márciusában temetett el Noszlopy Antal Vrácsikon.8 1802 februárjában ismét fiú született a családban, aki az Elizeus, Elek nevet kapta.9 A kisgyermek születése után hántásán meghalt Noszlopyné, s az apa három gyermekével egyedül maradt. Noszlopy dukai tartózkodása idejére esett Ferenc császár abszolutizmusa. A Martinovics-féle összeesküvés hullámai Vas megyére is kiterjedtek. A per vádlottjai közül Sigray Jakab gróf kőszegi kerületi táblabíró, Brehm János rokonéi orvos, Szabó Imre körmendi plébános és a két Rosty testvér, János és Pál földbirtokosok Noszlopy Antal személyes ismerősei voltak. Noszlopy még dukai tartózkodása alatt tanúja volt az egyre erősödő rendőrterrornak és bizalmatlanságnak. A század utolsó éveiben azonban a reformmozgalmak már fokozatosan elnémultak, s az újabb hadjáratok pedig egyre több áldozatot kívántak a nemességtől és a jobbágyságtól. Az 1796-ban Vas megyére eső 1630 újonc, a 46000 pozsonyi mérő gabona és a 60 000 mérő zab természetbeni élelmezési kivetést még 110328 mérő zab, valamint 906 vágómarha és 543 ló is tetézte. 1797-ben a nemesi felkeléshez 6 lovas nemesi századdal és 2000 nem nemes gyalogossal kellett hozzájárulni. 1802-ben újabb háborús hozzájárulás terhelte a jobbágyokat és a nemeseket.10 Noha a pénzügyi terhek jelentősek voltak, a háborús gabona- és állatkonjunktúra azonban bizonyos lehetőséget is adott a kis- és középnemességnek. Az 1800-as évek elején a Noszlopy család szerény, vendégszerető háztartást vitt Dukán. A család jó barátjának számított a jobbágyi sorból származó Kis János, aki korábban Kővágóőrsön, majd 1802-től a kemenesaljai Nemesdö- mölkön volt evangélikus lelkész. Kis Berzsenyi Dániel Farkas nevű fiának lett a keresztapja 1803-ban. Az európai műveltségű Kis a magyar nyelv szerelmese volt, és az ő hatásának köszönhető, hogy Noszlopy Antal magyar nyelvű történelmi tanulmányok írásába, illetve anyaggyűjtésbe kezdett. Később Berzsenyi Dánielt is ő indította el irodalmi pályáján. Hatalmas ismeretségi köre, tudósok, művészek, írók barátsága, lehetővé tette a számára a tehetséges Berzsenyi bevezetését az irodalmi életbe. Verseket, életrajzi leírásokat és apró történeteket írt.11 Kis 1812-től már a dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense lett, s így többször találkozott egyházlátogatása során Berzsenyivel és Noszlopy Antallal Somogybán.12 A rokon Berzsenyi Dániellel már Vas megyében is tartották Noszlopyék a kapcsolatot, bár ez az akkori szokás szerint, lévén Noszlopy Antal 5-6 esztendővel idősebb nála, meglehetősen kimért volt. A vasi években a Takács, a
