Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Bánkuti Imre: Iratok a kurucok első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április). Második rész. 1704. március 22-április 30

de dato 21 decurrentis mensis nekem irtt levelét mai nap kedvessen vettem, melynek continentiáját hüven értettem, csudálom, hogy Kegyelmed leveleimet nem vette, kikben irtam vala két ézben is Kegyelmednek, hogy eö Fölsége General Vochtmaszterséget resolválta légyen Kegyelmednek, mely tesztéhez iterato is sok szerencsét kívánok Kegyelmednek, de azon tisztére assecurálhatom Kegyelmedet, hogy semmi fizetést mostanság fői nem veheti Kegyelmed, mert itten semmi pénz nincsen, ha pediglen Kegyelmed azt gondollya, hogy ott lévő főharmincados úrtul fölvehetne Kegyelmed, tehát Eugenius herceget rcquirállya iránta. Németújvár félelemben nem lehet, mert ezen szerencsés csapásra nézve alkalmasint megrettentek az malcontentusok, mivel general Haiszter uram megvervén az ellenséget, egész Gyűrik

1 passust fölszabadította; Károly Sándor pedéglen ednihány század magával Csaloközben az Dunán általtakarodott,

2 az kompokat, hajókat eszvevagdaltatván, hogy utánna ne mehessen az mi armadánk, itten Istennek légyen hála, alkalmassint minden felül a' mieink szerencséssen progrediálnak az malcontentussok ellen. Örömest érteném, azon tisztnek megvólt-e már törvénye, a' ki Lendva várát fölatta, vagy sem, Kegyelmed bizvást kérhet satisfaction ha törvénye meglészen, kítcsig kivül halálra elitéltetik. írja meg Kegyelmed, hova dirigállyam Kegyelmednek szóllo leveleket, mert Kegyelmed hol egy helyrűl, hol más helyrűl datállya, nem tudom azért, hova dirigállyam, hogy bizonossan kezébe jussanak Kegyelmednek. Coeterum éltesse Isten sokáig szerencséssen Kegyelmedet. Viennae 29 martii 1704. Illustrissimae Dominationis Vestrae fráter et servus paratissimus Comes Nicolaus Pálffy m. p. (Külső címzés:) Illustrissima Domino Domino Comiti Francisco Nádasdy de Eadem stb. Kaproncae. (Gyűrűpecséttel.) 1. azaz: Győrig 2. Ezt rosszul tudta, Károlyi ugyanis Dunaföldvárnál kelt át a Dunán. 167. Solt, 1I04 március 29. Károlyi Sándor levele Nyiri András ezereskapitánynak: zoo marhát igér neki, ha ott lévő marháit áthajtatja a Dunán. (Eredeti, végig sajátkezű írással. OL G. 15. RSzL I. 1. Caps. A. 2. Fasc. 10.) Adgyon Isten minden jót Kegyelmednek. Lelkem Nyiri Uram, egynehány száz vagy talám ezer marhám is vagyon nekem itten földvári mezőn, ha vagy 30 katona levelem praesentáló katonával az Dunához hajtja, kétszázat odaadok fáratságokért, a mellett Kegyelmed jóakarattját megszolgálom. Isten hozza Kegyelmedet. Datum in Solt die 29 martii 1704. Kegyelmed jó baráttja Károlyi Sándor. Ezen böcsületes katonának is vagy harmincat hagyjon Kegyelmed fáratságáért és hogy rén

1 viszi Kegyelmeteket vagy az katonákat. (Külső címzés:) Nemzetes Vitézlő Nyiri András Kapitány Uramnak eö Kegyelmének. Földváron. I. azaz: réven. 168. Kecskemét, 1J04 március 30. Eötvös Miklós levele Károlyi Sándornak a zsákmány menekítése közbeni gondokról. (Eredeti. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. 1704 március. Fasc. 4. D. 57.) Méltóságos Ur, érdemem felet való jó Uram. Nagyságod Soltból datált uri levelét nagy alázatosan vöttem, continentiáját szomorúan értem, arról nem tehetünk, Isten eö szent fölsége jobban adgya, csak legyünk igazak egymáshoz. Én, valamit legjobban lehett, ugy igyekezem velem lévő portékáit Nagyságodnak mentül hamaréb levinnem, ezen órában indulok Szólnak fele. Virattig oda szándékozom. Szilágyi György uramat it értem, az ménes Poroszlón van, igen hitványok, azt mongya, lehetetlen hajtani, még nem ehetik a mezőn. Három szürke lovat a szekeres lovak közzül it-