Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében
je. Ehelyett inkább a megegyezést választotta: a szökevényeket 1615-ben szél magyar forintért eladta Bakó Farkasnak és feleségének, Vidi Pálffy Annának. 1/8 Nagybajom lakóinak helybenmaradását híven tükrözi a nagybajomi jobbágyok családneveinek továbbélése. A forrásokban 1466 és 1725 között felbukkanó jobbágyneveket előfordulásuk ideje szerint négy csoportra osztottuk, majd a négy névsort összehasonlítottuk egymással. Noha a források hiányossága folytán egyik névsor sem tartalmazza az adott periódusban valamennyi falubeli családnevét, a második korszak (1549-1639) névanyaga pedig különösen gyér, az egybevetés során 25 olyan családnevet találtunk, amely a négy névsor közül legalább kettőben szerepel. 1 ' 9 (Lásd a IV. táblát!) IV. A nagybajomi jobbágyok családneveinek továbbélése 1466 és 17 2 5 között 1466—1544 1549—1639 1695—1703 1712—1725 Ács + + + Balog + + — + Bek — — + + Bíró + — + + Böjtös — + + Farkas + + + Jákó — + + Józan + + + Kalocsa + + + + Kanyar + — + + Kígyósi — — + + Kis + — + + Kovács + — + + Kozma + — + + Laki + + + + Lóki + — + Majlát — — + + Major — + + + Nagy + + + + Pap + — + + Szabó + — + — Tapsonyi — — + + Tóth + + + Vajda — + + + Varga + — — + A 25 név Nagybajom törzsökös családait jelzi, akiknek többsége középkori eredetű. A törzsökös családok jelentős részének utódai még ma is élnek a faluban, legfeljebb itt-ott a családnevek névalakja változott meg, vagy - és ez az általános - az eredeti családnév megkülönböztető szóval bővült, hogy a falu lakói eligazodjanak az egyre sokasodó azonos nevűek között. A költözési jog hiánya mellett a jobbágy személyi függésének kiteljesedése abban is kifejezésre jutott, hogy a jobbágy felett ura örökös tulajdonjogot gyakorolt. Ez többek között abban mutatkozott meg, hogy a zálogügyletekben a jobbágy személye lett a zálog tárgya, noha elörökítése magától értetődően az általa lakott telekre és tartozékaira is vonatkozott. 180