Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Laczkó András: Rippl-Rónai irodalmi kapcsolatairól - különös tekintettel a somogyi sajtóra

nai Józseffel. Az író a festőművészt már régebbről ismerte, és vele ekkor már szorosabb baráti kapcsolatban volt. Azáltal is, hogy amikor Rippl-Rónai jó ismerőseinek bíztatására megkezdte Emlékezéseinek írását, akkor az elkészült részeket Lengyel Menyhértnek mutatta meg azzal a céllal, hogy stilizálja, tegye gördülékennyé előadásmódját (a pontos szóhasználat, az ízes-magyaros stílus mint többe'n megjegyezték - Móricz Zsigmond segítő munkájára vallana, de ennek ellentmond az a tény, hogy a könyv írásakor Rippl-Rónai még csak futólagosan ismerte)/'

8 A festőművész irodalmi érdeklődése a tizes évekre - mint láttuk - ismeretes volt már országszerte. Különösen a közel egy évvel korábbi (1909 novemberi) meleg hangulatú Nyugat-est után, amikor Ady Endre mellett Mikes Lajossal és Reinitz Bélával került jó személyes kontaktusba. Lengyel Menyhért is a Nyugat köréhez tartozott, és Rippl-Rónai olvasta, figyelemmel kísérte munkáit. E téren való jártasságát mutatja, hogy emlékező könyvében hivatkozik a drámaíró egyik művére. A méltatlan és érdemtelen szereplésről szóló rövid meditációját így fejezte be: „Vannak, akik kidiplomatizálts kitüntetésekkel, megrendelt kritikákkal s egyéb jó hírekkel (szeretnek - L. A.) ámítani másokat és magukat. Főleg magukat és - mindaddig, míg úgy nem járnak, mint valaki a Lengyel Menyhért darabjában, aki Krisztusnak adta ki magát a vadak közt: addig adta, míg végre maga is hitt a saját Megváltó-voltában/'

9 A Somogyvármegye című napilap 1910 augusztusában e meleg, baráti kapcsolat ismeretében tudósított lelkendező hangnemben az író látogatásáról. Lengyel 26-án érkezett Kaposvárra, s Rippl-Rónai vendégeként egy napot töltött a városban.

50 Programjában a helyi architektúra megtekintésén túl szerepelt Kozma Lajos és Vitéz Miklós közös keleti képkiállításának meglátogatása (a műépítész és a művészeti író perzsa, indiai, japán és kínai alkotásokból válogatott anyaggal turnézott az országban), valamint egy cikk megírása a megye művészeti életéről a Somogyi Hírlap részére. A Somogyi művészet címmel megjelent írás meleg hangjának és dicsérő ténymegállapításainak megértéséhez tudnunk kell, hogy a lap felelős szerkesztője, Miklós Gyula kérte a méltatást Lengyeltől. Miklós ugyancsak régebbről ismerte a drámaírót, akivel együtt dolgoztak a F első-magyar ország című lapnál, ahol ő szerkesztő, Lengyel pedig színikritikus', karcolatíró volt. A kérés személyes vonatkozásán túl a Rippl-Rónaival való közös barátság is inspirálta Lengyel Menyhértet, hogy írjon „a vidék legjobban szerkesztett újságja" számára. Mielőtt írásának gondolatmenetét és fontosabb részeit ismertetném, szükséges utalni arra, hogy Lengyel Menyhért szembetűnő baráti gesztusa és elismerése nem méltatlan Rippl-Rónai világhírnevéhez. Ha a Somogyvármegye dicsérő jelzői a drámaíróról túlzások is, az tény, hogy Lengyel Menyhért neve ekkor már az „európai színpadokon" ismert, s itthon is olyan kritikus foglalkozik műveinek értékelésével, mint Hatvány Lajos.

51 Előzetes bejelentés nélküli megjelenésében a korabeli olvasók számára nem volt semmi rendkívüli, hiszen rövidebb-hosszabb időközökben értesültek arról a lapokból, hogy a magyar irodalom egyik vagy másik nevesebb egyénisége meglátogatja a róma-hegyi villát. Jellemző adalék ebből a szempontból, hogy három nappal Lengyel vendégeskedése után Bródy Sándor érkezett Kaposvárra Rippl-Rónai művészetével való ismerkedés céljából.