Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

azonban dacára annak, hogy ötízben is felhívtam a hadügyminisztériumot, Böhm nem jelentkezett."

80 A tárgyalásokról eddig - a történészek előtt - csak az a jegyzőkönyv volt ismert, amelyet a szociáldemokraták vettek fel és amelyet - nyilvánvaló - úgy írattak alá Nagyatádival. A pontokba szedett megállapodás azt tükrözi, hogy elsősorban a szociáldemokraták kívánságai kerültek leszögezésre; Nagyatádi álláspontjának méltányolása teljesen hiányzik. Nem sokkal később Nagyatádi Szabó István az 1919-es márciusi kaposvári eseményekről az alábbiakat mondta: „A tárgyalások eredménye elsősorban az a megállapodás volt, hogy az összes birtokba vett földeket állami kezelésbe vettem át, illetve állami kezelés alatt állónak jelentettem ki. Természetesen ugyanakkor kijelentettem, hogy én a szövetkezeti társuláson alapuló földközösséget nem akarom megakadályozni. A megtörtént birtokbavételt azonban nem találtam helyesnek, mert a falu és a birtokhoz tartozó községek lakói joggal azt hihetik, hogy őket kiszorítják a megillető földből. Ugyanakkor, mikor birtokba vették a termelőszövetkezetek az uradalmakat, nem gondoskodtak, hogy a törvény szellemének megfelelően helybeli választmányokat állítsanak fel, akik az igényjogosultakat összeírnák. Megállapodtunk, hogy ez a sérelem reparálódik, és a lefoglalt birtokokból azokat a részeket, amelyeket a község lakói törvény szerint igényelhetnek, kiosztják az igényjogosultak között. Ezen a tanácskozáson részt vettek, belegyeztek, sőt ki kell jelentenem, hogy már eleve az volt az intenciójuk, aminek bizonyságára plakátot mutattak be 'nekem, amelyek a községek lakói megnyugtatására voltak szánva. A fennmaradó birtokokat termelőszövetkezetté alakítottuk át, még pedig a törvény szellemének megfelelően. Elhatáruztuk, hogy az átvétel formai részét becslő bizottságok kiküldésével végezzük el. Ezekben a bizottságokban benne lesznek a tulajdonosok, a kormány kiküldöttje, a Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt egy-egy megbízottja. A bizottság feladata megállapítani a birtok értékét és 'nagyságát, és a törvénynek megfelelő leltárt készíteni. Az új állami termelőszövetkezetet forgó tőkével az állam fogja ellátni. Tárgyalásainknak még egy konkrét, nézetem szerint igen üdvös eredménye lett. A megyében a birtokreform végrehajtására direktóriumot állítottunk fel, amelynek tagjai a Kisgazda és Szociáldemokrata Párt sorából kerülnek ki, és helyet foglalnak ben'nük a megyébe leküldött földosztó bizottságok vezetője. A földbiztosokat minden járás székhelyére azzal a szigorú utasítással küldte le, hogy elsősorban a járásaik székhelyén, és az ahhoz tartozó összes községekben legsürgősebben alakítsák meg a helyi választmányokat. A direktórium munkája abban áll, hogy minden községből berendeli a községi bírót, a helybeli Kisgazda és Szociáldemokrata Párt egy-egy tagját. Ezekkel ismerteti a törvényt, s felszólítja

; hogy hazatérve a községi helyi választmányt állítsa össze, amely a földigénylőket írja össze. Mindez azért vált szükségessé, hogy a nép lássa; a kormány igenis végre akarja hajtani a földreformot, és nem szándékozik az semmiképpen elhúzni."

81 Ezt a nyilatkozatot Nagyatádi Szabó István a kaposvári események után egy héttel tette, és még a Berinkey-kormány lemondása előtt került a nyomdába. A nyilatkozatnak nagy a forrásértéke, mert a Somogyi Hírlapban közölt jegyzőkönyv a tárgyalások anyagát csak részlegesen világítja meg. A másik álláspont Nagyatádi nyilatkozatából derül ki. Ezenkívül meg kell még jegyezni, hogy a Somogyi Hírlapban megjelent jegyzőkönyv tartalmát az is szükségessé tette, hogy a szociáldemokraták a tüntető kaposvári tömegek előtt nem akarták magukat lejáratni; a jegyzőkönyv úgy mutatja, mintha