Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?
Nagyatádi beadta volna a derekát. De mindkét oldalon elhangzó vélemények és álláspontok kimutatására sem elegendő az eddig közölt dokumentum, mert Bodrogközi Zoltán könyvéből azt tudjuk meg, hogy: „Elhallgatták ugyanis, hogy a felvett jegyzőkönyv hetedik pontjában a kaposvári Szociáldemokrata Párt kötelezte magát arra, hogy a vármegye területén tiszteletben fogja tartani a Kisgazda Párt szervezkedési és gyülekezési szabadságát." 82 Nagyatádi 1919 őszén tett nyilatkozataiból pedig megismerjük azokat az aggodalmakat, meglepetést és kényszer-helyzetet, amelynek közepette lefolytatta a tárgyalást a kaposvári szociáldemokratákkal és Hamburger környezetével. „A kényszer-tárgyaláson bizonyos kényszer-megállapodások történtek, s a kényszer-helyzetből kifolyólag természetesen nem mindenben az én kívánságom szerint." „Hát én nem szerződést kötöttem, hanem aláírtam egy jegyzőkönyvet, amely kimondja, hogy a lefoglalt birtokok állami kezelésbe mennek át és, hogy ezekhői is kihasítják a kisemberek a szükséges területeket. A kisgazdáknak azt a jogát, hogy egyéni birtokot igényelnek, a szocialisták minden fenntartás nélkül elfogadták. A szerződésnek ezt a külön pontját azonban egyszerűen elsikkasztották a leközölt jegyzőkönyvből. Hogy el kellett ismernem, miszerint a birtokokat törvényes rendelkezésre foglalták le, azon én lepődtem meg leginkább, mert mikor kérdeztem tőlük, hogy minő jogon foglalták le azokat: Hamburger ]enő elővett egy hivatalos írást, amely Buza Barna akkori földművelésügyi miniszter aláírásával felhatalmazást ad a birtokok szövetkezeti alapon való elfoglalására. Azonkívül igazolták azt is, hogy magát a birtokbavételt a földművelésügyi minisztérium által kiküldött egyének hivatalból eszközölték." 83 Nagyatádi és Buza Barna vitája 1919 tavaszán sokszor úgy jelenik meg, mint a két társminiszter hatásköri vitája. Azonban meg kell jegyezni, hogy ebben az időpontban már elhatárolták a hatásköröket. A földreform-törvény egyébként is világosan megmondja, hogy a szövetkezetek ügye a népgazdasági minisztériumé, mégis Buza Barna Hamburgernak megbízólevelet adott, és rendelkezésre bocsátotta Jászberényi Andrást, mint miniszteri közeget. Ezért Buza Barna hiába igyekezett az ellenforradalom időszakában mentegetni a forradalomban vitt szerepét, mert a somogyi helyzet kialakításában neki is nagy része volt. 84 Az a két tény, hogy Nagyatádi a kaposvári állomáson elmondott beszédével lényegében leszerelte a felizgatott tömeget, valamint az, hogy este megállapodást kötött a szociáldemokratákkal amelyből nem hiányzott mindkét oldalon a kompromisszum, lehetővé vált, hogy március 12-én a Kisgazda Partes a Szociáldemokrata Párt közös gyűlést tartson. Bár az előző estén kötött megállapodás ellenére a szociáldemokraták kezében levő karhatalom a gyűlésre érkező kisgazdákat a város határában valósággal megmotozta, azoknak a vonatoknak a közlekedését akadályozták, amelyek a kisgazdákat hozták és egyéb erőszakosságokat, sőt a Buza-téren figyelmeztető lövéseket adtak le a nem engedelmeskedő kisgazdák feje fölé, a gyűlés rendben folyt le. 85 A szociáldemokrata forrás alapján 15 ezer szocialista és 4 ezer kisgazda volt. a gyűlésen. Neubauer szerint ezen a gyűlésen 25 ezer kisgazda volt jelen. 86 Mindezek után meg sem kísérlem, hogy a gyűlés látogatottságát megbecsüljem. Egy biztos, hogy hatalmas tömeg volt ott, mert még 1919 szeptemberében is „hatalmasnak" nevezte a márciusi gyűlést a helyi lap. 86 / a De ez nagyon is természetes volt Somogy megyében, ahol a földreform megvalósítása oly izzóvá vált. A gyűlés szónokai mind kisgazdák voltak, a szociáldemokraták közül csupán dr. Vincze Sándor szólalt fel. A gyűlés fő szónoka Nagy-
