Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

rására Gyetvai János javasolta: „Mondja ki a Munkástanács, hogy a termelőszövetkezetek megalakítására koncentrálja minden erejét és ezek megvalósításában nem ismer semmiféle akadályt."

40 Vajon mivel nyerte meg Hamburger a kaposvári Munkástanácsot? A Somogyi Hírlap február 28-i dátummal ellátott híradása szerint a következőkkel: „A Somogy megyei kormánybiztosság hetek óta vajúdó ügye dűlőre jutott. Hamburger Jenő dr. elvtárs, a budapesti Szociáldemokrata Párt titkára napokig tárgyalásokat folytatott ez ügyben egyrészt a Somogy megyei SZDP-vel, másrészt a polgári pártok vezetőivel, amelynek eredményeként a következő megállapodás jött létre: minthogy a Kisgazda Párt a legutóbbi 'napok óta a Károlyi-párttal kooperál, és e párt is azon pártok közé számítható, melyek a forradalom vívmányát biztosítani óhajtják, a Somogy megyei SZDP nem ragoszkodik ahhoz, hogy a kisgazdapárti kormánybiztos működését tovább is megakadályozza. Azonban tekintettel a megyebeli párterőviszonykra, továbbá arra, hogy a jövőbeli békés együttműködés és a vármegye nyugalma csak úgy biztosítható, ha a megye vezetésében ideiglenesen egyik párt sem vinne vezető szerepet, ennélfogva egy pártok feletti, semleges embert kívánnak kormánybiztosul. Ez okból felkérik Széchenyi Aladárt, aki eddig is pártatlanul vezette a megye ügyeit, hogy ideiglenesen a kormánybiztosi teendők ellátását vállalja, hogy a pártközi béke mindenképpen megóvassék." Hamburger megbízatása egyáltalán nem a Somogy memegyei kormánybiztosság ügyének tisztázására vonatkozott, hanem arra, hogy az 1919. évi XVIII. tc. ,,. . . szigorú szem előtt tartásával" szövetkezeteket szervezzen ott, ahol a jövő évi termés nem látszik biztosnak, mégis a híradás szerint napokig tárgyalt a pártokkal az ügy lezárása érdekében. Mindezt azért tette, hogy osztatlanul megnyerje a Munkástanácsot a termelőszövetkezetek szervezésére. A február 28-ával dátumozott „A kormánybizottság ügye" c. cikk azért látott március elsején napvilágot, mert ezen a napon volt a Munkástanács ülése, és a pártvezetőség nyomást akart gyakorolni az ellenálló munkástanácsi tagokra.

41 Az ülésen Hamburgernek sikerült a helyi pártvezetéssel az ellenzéket kisebbségbe juttatnia, így szabad út nyílott a termelőszövetkezetek szervezése elé. Mi volt az új a kaposvári szociáldemokraták agitációjában amit Hamburger érkezése előtt nem lehetett hallani? Ezt a Somogyi Hírlap február 26-i „Nem lesz éhínség" c. cikke tükrözi jól vissza. Február 4-e körül azért nem kellett türelmetlenkednie a szegényparasztságnak, mert a kollektív szerződések úgy is biztosítják a jó keresetet, február 26-án már azért kellett a termelőszövetkezet, mivel az „ . . amerikázó földesurak megtagadták a földmunkások kollektív szerződésének aláírását, s kiéheztetésre ítélték azokat. . ."

42 Az az új mozzanat a termelőszövetkezetekért folyó agitációban, hogy az agrárproletariátus az ellenforradalom tartalékává válik, ha nem tömörítik őket termelőszövetkezetekbe, csak március 3-a után merült fel. De még az sem szerepelt február végén az agitációban, hogy a földosztás folyamatát - még a kisgazda-igénylők számára is meggyorsítja a szövetkezeti célra történő birtokfoglalás. Egyenlőre csak annyit lehetett hallani, hogy a földbirtokosok sztrájkolnak és ez éhínséggel fenyeget. A Hamburger által irányított agitáció ekkor megfelelt annak a tényleges állapotnak, hogy sikerült megnyernie a kaposvári szociáldemokratákat a termelőszövetkezetek szervezésére, de még nem rendelkezett a földművelésügyi minisztertől származó engedéllyel a birtokok lefoglalására. Igy tehát az agitációnak meg kellett azon a határon állnia, amit az 1919. évi XVIII. tc. 61. §-a megszabott.