Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

parasztság önálló politikájának kialakulása megkezdődött, tehát Várkonyi István pártjának megalakulása óta, a magyar parasztság politikai öntudatra ébredt tömegeiből, egyetlen irányzat sem követelt „ingyen" földet. A kor terminológiája szerint a parcellázás jeléntette a megváltásos földreformot. Várkonyi pártja a papi és a kincstári birtokokat az állami tulajdonbavétel után 5 holdas parcellákban akarta haszonbérbe adni, a 100 holdon felüli magánbirtokokra pedig kötelező haszonbérbeadást követelt ugyancsak 5 holdas parcellákban.

31 A parcellázás fogalma mind Várkonyinál, mind a többi parasztvezérnél különbözött attól a fogalomtól, amelyet a nagybankok parcellázása alakított ki a közvéleményben és a parasztságban. A bankok parcellázásai ugyanis óriási nyereséggel zárultak, amelyet a földre éhes parasztság fizetett meg. Várkonyi és Achim programjában éppen ezért kap olyan nagy jelentőséget a föld államosítása, hogy a parasztságot az állam közbejöttével mentesítsék a nagybankok uzsorájától. Mezőfi programjában szintén megtaláható a föld állmosítása, de a további hasznosításról már 'nincs egyértelmű felvilágosítás. Ahhoz semmi kétség sem fér, hogy Nagyatádi mozgalma de a parasztmozgalmak egész dunántúli irányzata is - a megváltásos földreform híve. A parasztság 1918 végi és 1919 eleji hangulatára kitűnő fényt vet, hogy Buza Barna földművelésügyi minisztert számos vidéki küldöttség kereste fel, de egyetlenegy sem kért tőle ingyen-földet.

32 Nagyon érdekes az is, hogy Mészáros Károly - a forradalmi hullámnövekedésének bizonyítására - egy eseménysort állított össze, amelybén a somogyi parasztok 1919. januárjától kérvényeztek a földesúri földek felosztása érdekében, de mindössze csak két esetet tudott találni, ahol ingyen-földet, azaz kártalanítás nélkül akartak földosztást. Az egyikre meg is jegyezte a földművelésügyi minisztérium tisztviselője: „Ez a kérés egészen szokatlan, mert a földművelő népünk általában jól tudja, hogy ingyen semmit sem lehet kapni. . ,"

33 A kisajátítási kérelmeket 'nem lehet általában a földreform forradalmi változatának tartani, mert ha a földreformot törvény írja elő, mindenképpen szükség van a kisajátításra, csakhogy ettől még lehet nagyon is reakciós a megváltás módja. Mészáros Károly által említett többi eset legelőbővítési, illetve új legelők létesítésére vonatkozó kérelmek vagy házhely-igénylések. Mindennek ellenére - nem bizonyítottan - levonta az alábbi konzekvenciát: „Más szóval a forradalom új fázisában a kormány évekre tervezett megváltásos földreformjával szemben a földre igényjogosult legszegényebb parasztság a kommunisták és a megyei baloldali szociáldemokraták útmutatását követve az azonnali forradalmi kisajátítás felé hajlott."

34 Ismeretes, hogy Somogy megyében a szegényparasztok népes tábora két nagy csoportban található : a falvak szélén élő napszámosok, zsellérek és az uradalmi cselédek. Az uradalmi cselédek magatartásának vizsgálatát egyrészt kizárja az, hogy alig szivárgott ki valami róluk a világtól elzárt pusztákról, másrészt a somogyi szociáldemokrata agitáció hatására, amely a magas munkabérek követelésére támaszkodott, megváltozott ennek a nagy társadalmi csoportnak a viselkedése. A falvak és a puszták ellentéte valóban drámai lehet, azonban közel sem mutatott oly baljós jeleket, amint azt a kaposvári szociáldemokrata sajtó festette, és tőlük átvette Mészáros Károly is. Ugyanis a megyében sehol sem lehetett tapasztalni, hogy a puszták megindultak volna a falvak ellen vagy fordítva. (Az események nem a falvak és a puszták körül gyűrűztek, hanem Kaposvárott.) A szociáldemokraták és a kisgazdák álltak egymással szemben Kaposvárott, és ez nem adekvát a falu és a puszták ellentétével. Nagyatádi pártját is támogatták uradalmi cselédek és az SZDP-ben is voltak kis-