Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

reform meggyorsítására. (Sem a pártban, sem a Munkástanácsban, sem a Földmunkás Szövetségben nem lehet tapasztalni olyan mozgolódást, amely az aggodalmát fejezné ki a földreform lassú és szúkkörű mivolta miatt.) Ellenkezőleg: a földreform végleges mi'nisztertanácsi vitájának lezárása utáni napon „Fölösleges türelmetlenkedés"-nek 'nyilvánít a kaposvári szociáldemokrata hírlap minden érdeklődést a földreform iránt, amellyel éppen a földmunkások keresték fel a szerkesztőséget. „Mindenki érzi - írta a lap -, hogy egy okos, igazságos és erős radikális földreformot kell itt csinálni, mert ettől függ az ország jövője. Most szervezik a minisztériumban a szakerőket, mérnököket és gazdászokat bíznak meg a végrehajtási terv elkészítésével. Nagyon természetes, hogy a szakemberek addig 'nem készíthetik el a terveket, amíg a békekötésen át nem esünk és nem tudjuk az ország határát. Láthatjuk ebből, hogy ez nem olyan semmi munka, amit máról holnapra meg lehet csinálni. A sürgetés, a türelmetlenkedés teljesen fölösleges. Annál hamarabb meglesz a földreform, minél inkább segítjük a forradalmi kormányt a rénd fönntartásában. Mert csakis így lehet alkotó munkát végezni." „Mindenkinek tisztában kell azzal lenni, hogy ebben a gazdasági évben még szó sem lehet a földreform végrehajtásáról olyan értelemben, hogy a földre igényt tartók már tulajdonukba vehetik a kiosztandó földet. A föld nélküli földmunkásoknak nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy olyan munkabért állapítsanak meg munkájukért, amiből meg bírnak élni és 'ne kelljen nekik nyomorogni." A cikk a földreformot sürgetőket „népbolondítóknak" nevezi, akik ,, . . . lelkiismeretlenül beugratták a népet olyan földelosztási históriába, mintha rájuk volna bízva a földelosztás . . ." „Föl kell őket jelenteni a hatóságoknál, mert az ilyenek a legnagyobb ellenségei a népnek."

27 így hát igazat adhatok Kávássy Sándornak, mikor azt írta: „Végeredményben tehát az az igazság, hogy a somogyi szociáldemokratáknak eszük ágában sem volt, hogy valamilyen váratlan, radikális fordulatot adjanak a földkérdés megoldásának, mikor 1919. február 23-án befutott a hír, hogy Hamburger Jenő Kaposvárra érkezik." Ugyanott megállapította Kávássy: „Agrárprogramjukban (a kaposvári szociáldemokraták agrárprogramjában) a fordulat tulajdonkeppen Hamburger fellépése állt elő."

28 Mészáros Károly, amint látható volt, a földreform-törvény megjelenését tartja a kaposvári márciusi események indítójának. Lényeges a különbség Kávássy és Mészáros aspektusában abban, hogy Kávássy Hamburger kívülről jövő akciójának tulajdo'nította az események elindulását, Mészáros viszont úgy látja: ,,. . . a parasztsággal szoros kontaktusban élő somogyi baloldali szociáldemokraták és a kommunista Latinca 1919. február 16ig, a földreform-törvény megjelenéséig a falu felé ismét és ismét a forradalmi kisajátítást hangsúlyozta , és ezzel párhuzamosan február elejétől egyre több szó esett agitációjukban a földosztásról."

29 Azaz Mészáros szemlélete szerint az 1919es márciusi kaposvári események kiváltásában a belső erőknek volt nagyobb szerepe. Vajon ki'nek van igaza? Az események és az állásfoglalások elemzése előtt azzal kell foglalkozni, hogy Kaposváron történteket befolyásolta-e lényegesen és alapvetően, hogy a parasztság megváltással vagy anélkül kap földet? A nagyatádi Szabó István fellépését megelőző parasztmozgalmak története egyértelműen bizonyítja, hogy a magyar parasztság nagy tömegei a földreformot mindig valamilyen megváltással követelték.

30 Persze ez nem zárja ki, hogy egyes egyének, kisebb csoportok, irányzatok ne követelték volna a kártalanítás nélküli földreformot. Amióta a