Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

az SZDP visszaszorult a második helyre. A választási agitációban a Károlyi Mihály és Nagyatádi Szabó István nevével jelzett blokk várhatóan nagyon is agitált volna a tető alá hozott földreform-törvénnyel. A szegényparaszti tömegek, amelyek éppen akkor 'nyertek frissen választási jogot, a nekik földet kínáló blokkra szavaztak volna. Az SZDP újra jelentős falusi tömegek elveszítésére számíthatott volna; lényegében visszaszorult volna a városokba. A baloldali szociáldemokraták, akik eddig igen fontos szerepet vittek a forradalomban, ezt semmiképpen nem akarták, hiszen a Magyar Szociáldemokrata Párt történetének legkeserűbb napjai újultak volna ki: egy mezőgazdasági országban időrőlidőre elveszti falusi tömegeit. Milyen eszközhöz 'nyúlhattak ilyen helyzetben a szociáldemokraták, mibe kapaszkodhattak? A legkézenfekvőbb a földreform-törvény volt, amely hosszadalmas tortúrájával valósággal kínálta a támadási felületet. 1919 februárjában a kormányon belüli és kívüli szervezett politikai erők harcában az a legfontosabb, hogy kitől kapjon a parasztság földet vagy ki fog azzal a látszattal rendelkezni, hogy ő adja a földet. A kormányon belüli szociáldemokrata miniszterek engedtek a polgári 'nyomásnak, a baloldali szociáldemokraták viszont lázas sietséggel keresték a földreform-törvény azon cikkelyét, ahol meg lehet törni a polgári kereteket és a törvényt céljaik szolgálatába állíthatják. így akadtak rá a törvény 61. §-ára, amely lehetőséget kínált az azonnali kisajátításra.

21 Melyek azok az előzmények, amelyek alkalmat adtak a 61. § somogyi alkalmazására? Két előzményt kell figyelembe venni: az egyik a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége által szorgalmazott uradalmi cselédek kollektív szerződése, a másik pedig a Somogy megyei kormánybiztosság ügye. A kollektív szerződések megkötése a Budapesten tartott január 12-i cseléd-ko'ngresszuson merült fel. Somogy megyében 1919 februárjának elején állt megvalósítás előtt. A munkáltató földbirtokosok érdekképviseleti szerve, a Somogy megyei Gazdasági Egyesület a tárgyalások során a követelt bérnívót oly magasnak tartotta, hogy inkább a termelés csökkentését és természetesen ezzel együtt az alkalmazott cselédek egy részének az elbocsájtását helyezte kilátásba, mintsem a követelések megadását. A nagybirtokosok ilyen álláspontja már ö'nmagában is elegendő lett volna az 1919. évi XVIII. tc. 61. §-ának alkalmazására.

22 Az 1919-es márciusi kaposvári eseményekben a Somogy megyei kormánybiztosság ügye szintén közre játszott. A Fejér megyei ellenforradalmárok akciói és tömörülésük a törvényhatósági bizottság körül a somogyi nagybirtokosok körében visszhangot váltott ki, amelynek egyik nyílt jele volt gr. Széchényi Aladár lemondása a kormánybiztosságról. Indokai között szerepelt, hogy a belügyminiszter bizalmas utasítása nem elegendő a törvényhatósági bizottsági ülések elmulasztására. Az évnegyedes üléseket törvény írta elő, törvényt pedig csak törvénnyel lehet megsemmisíteni. A kaposvári szociáldemokrata sajtó így látta Széchényi Aladár lemondását: „Meg kell állapítanunk, hogy Széchenyi Aladár a forradalom óta demokratikus szellemben igyekezett intézni a rábízott ügyeket és hogyha néha el is tért ettől, ez inkább származásának tudható be, mint egyéni felfogásának. Azon elhatározása, hogy állásáról lemondott, bizonyára környezete rábeszélésére történhetett meg: Széchenyi Aladárt beugratták."

23 A kaposvári szociáldemokraták között a nagy felhorkanást az okozta, hogy gr. Széchényi Aladárt dr. Neubauer Ferenc kisgazdapárti politikus követte. A kaposvári szociáldemokrata sajtó 1919. február 16-án a következő felhívást tette